Szélsőségekből 2025-ben sem volt hiány Magyarországon. Az év során megtapasztalhattuk a kemény téli fagyokat, az orkánerejű szélvihart, a rekordközeli hőséget és a villámárvizeket okozó felhőszakadásokat is, írta az Időkép. A portál összegyűjtötte a legemlékezetesebb napokat.
Az év leghidegebb éjszakája február 19-én jött el, amikor gyakorlatilag a fél országban -10 fok alá hűlt a levegő. A legalacsonyabb értéket Romhányban mértük, ahol -15,9 fok volt a minimum (a HungaroMet Zabarban -15,6 fokot regisztrált), de azt követő éjszakák is -15,6, illetve -15,7 fokos fagyot hoztak.
Sok szeles napot hozott 2025, de az év legnagyobb szélvihara július 7-én csapott le az országra. A legnagyobb széllökést János-hegyen mérte a HungaroMet, ahol 137 km/órás orkán tombolt, ami megdöntötte a napi szélrekordot és az idei év legerősebb széllökésének bizonyult.
Perzselő hőség és aszály jellemezte a nyarat, nem egy nap akadt, amikor 40 fok környékén mozgott a maximum-hőmérséklet. A csúcsot július 26-án értük el délkeleten: Sarkad Malomfok állomáson 41,3 fokig melegedett a levegő a HungaroMet mérései szerint.
A hőség mellett a csapadék szélsőséges eloszlására is találtunk bőven példákat a nyáron. Az ország legnagyobb része, különösen az Alföld alig kapott csapadékot – de ahol lassan mozgó, intenzív zivatar vonult át, akár fél, egy, de akár több havi csapadékösszeg is le tudott hullani egy nap alatt. Ez leggyakrabban a Dunántúlon következett be és július 27-én is egy ilyen intenzív zivatarrendszer mosta el Kaposvár térségét, több helyen villámárvizeket okozva. A HungaroMet mérései szerint a somogy vármegyei Csökölyön egy nap alatt 184 milliméter csapadék zúdult le, ami a sokéves júliusi csapadék két és félszerese.
Mint arról beszámoltunk, vörös lidércet fotóztak Kaposmérőből, valamint arról is hírt adtunk, hogy szivárványszínben pompázó „álnapok” ragyogtak az égen a Balaton-felvidéken.
