Mozaik

Rossz hír: újabb betolakodó halfaj jelent meg a Tisza-tóban

wikimedia commons
wikimedia commons

Három új mintavételi eredmény igazolja, hogy 2025 őszére a csupasztorkú géb megjelent a Tisza-tó területén is. Az idegenhonos faj 2024-ben még csak a Felső-Tiszán terjedt gyors ütemben, mostanra azonban a tározó több pontján is kimutatták jelenlétét – szúrta ki a Magyar Haltani Társaság kozleményét a Pecaverzum.

2024 őszén Szepesi Zsolt jelezte a csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) megjelenését a Felső-Tisza hazai szakaszán. Vásárosnaménytól Tokajig már akkor is több helyen gyakorinak mutatkozott, és viszonylag gyors lefelé haladását is észlelték a folyón – számoltak be a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honlapján.

Hasonlóképpen az Alsó-Tiszában, a Marosban és a Körös vízrendszerben is gyakori és felfelé is gyorsan terjedő jövevény lett, majd megjelent a Közép-Tiszában Szolnok felett is, de a Tisza-tóból nem került elő.

Magyar Haltani Társaság

A 2025-ös évben azonban három új eredmény is született a tározó területéről.

2025. szeptember 9-én két elektromos kecés halászatra került sor. Ezek egyik helyszíne a Tisza-tavi folyószakasz felső pontja közelében volt, itt már az első húzással nagyszámú csupasztorkú gébet fogtak a halkutatók. A másik mintavételi hely a tiszafüredi híd felett volt, ahol a csupasztorkú géb ugyancsak gyakorinak mutatkozott.

Nem sokkal később, 2025. október 26-án egy lényegesen lejjebb lévő helyről, Tiszaderzs közeléből is előkerült ennek a gébfajnak egy példánya, de a kiskörei duzzasztó közeléből eddig még nem sikerült kimutatni.

Az időrend és a gyakorisági adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza-tó halfaunájának újabb tagja, a csupasztorkú géb nagy valószínűséggel a térség feletti Tisza-szakaszról érkezett a tározó területére. A folyami géb (Neogobius fluviatilis) melletti ugyancsak tömeges jelenléte és konkurenciája kedvezőtlen az őshonos fajok számára, de remélhetőleg nem okoz visszafordíthatatlan károkat, továbbá a fenéklakó ragadozóhalak táplálékaként jelentős hatása lehet

– írták az MHTT oldalán.

A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb). Ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva.

A halkutatók mégis azt kérik a horgászoktól, hogy ne engedjenek vissza egyetlen gébet se.

Beszámoltunk arról is, hogy szökevény halóriást fogott egy kislány a Dunán. De egy brutális számról is hírt adtunk korábban: már 130 idegen halfaj él Magyarországon. És egyesület védi az őshonos halakat.

Kapcsolódó
Beváltak a csukák, egyre kevesebb a trópusi hal a Hévízi-csatornában
A januári gyérítő halászat során sok trópusi halat "vadásztak le."
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik