Új elemekkel gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár: a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerült a tepertős pogácsa, valamint a vecsési savanyú káposzta, míg a Magyar Értéktár két új elemmel bővült – jelentette be Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság keddi ülését követően, Budapesten, adta hírül az AM Sajtóiroda.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy:
a hungarikumaink hozzájárulnak nemzeti identitásunk megerősítéséhez, és segítik kulturális örökségünk továbbadását a jövő generáció számára. Nagy István kiemelte: a tepertős pogácsa a magyar gasztronómia egyik legismertebb és legkedveltebb sós süteménye, amely a paraszti konyha hagyományait őrzi, és ma is meghatározó szerepet tölt be a mindennapi étkezésekben és a közösségi alkalmakon.
A Vecsés térségéhez kötődő savanyú káposzta egyedülálló minőségét pedig a generációkon át öröklődő sváb receptúrák és a kiváló helyi alapanyagok garantálják. Kiemelkedő minősége, magas C-vitamin-tartalma és sokoldalú felhasználása miatt a magyar konyha meghatározó alapanyaga.
A Magyar Értéktárban az idei döntésekkel tovább gazdagodott a közösségi és sport hagyományokra épülő nemzeti értékeink sora is.
A gyűjteménybe került az egész magyarság által ismert és közkedvelt Ulti kártyajáték. Szintén nemzeti értékké vált Kincsem, a magyar csodakanca, a hazai lóversenysport kiemelkedő lova.
Az agrárminiszter hangsúlyozta:
a hungarikumok nemzetpolitikai jelentőséggel bírnak. A nemzeti értékeink feltárása, megőrzése és megismertetése erősíti a közösségi összetartozást, és hiteles képet ad Magyarországról itthon és a világban egyaránt.
A mostani döntések értelmében a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékek száma az eddigi 98-ról 100-ra emelkedett, míg a Magyar Értéktár elemeinek száma 162-ről 164-re nőtt.
Novemberben a magyar nyereg és a Pető-módszer lett hungarikum, előtte pedig a csárda és a Badacsonyi kéknyelű.
