A Covid–19 időszakában a horgászat iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt Magyarországon, a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
A visszaesést nemcsak a kereslet, hanem a környezeti tényezők is magyarázzák, hiszen a tartós aszály következtében több kisebb horgásztó és csatorna kiszáradt, egyes helyeken pedig halpusztulások is előfordultak.
„Sajnos kisebb horgászterületek, kisebb horgászvizek, csatornák, horgászható területek szó szerint kiszáradtak és eltűntek. Tehát valamelyest csökkent a horgászható területek száma is” – hangsúlyozta Lévai Ferenc.
Az országos összkép alapján a kisebb horgászható vízterületek fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a helyi horgászegyesületek számára. Bár a horgászlétszám csökkent, az árak alakulása nem tekinthető fő oknak. Lévai Ferenc elmondta, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezdeményezésére az állami jegyek és területi engedélyek árai idén gyakorlatilag változatlanok maradtak. A kisebb egyesületek esetében maximum 10%-os áremelkedés fordulhat elő, ami érdemi hatással nincs a látogatottságra.
A magyar horgászsportot gyakran az elöregedő tagság jellemzi, azonban a valóság ennél sokkal dinamikusabb. A horgászvizeken egyre több fiatal és női horgászt lehet látni, ami a MOHOSZ ifjúsági programjainak és a szakmai egyesületek aktivitásának köszönhető.
A napokban 100 kilósnál nagyobb halszörnyet akasztottak a Tiszán, a Balatonon pedig váratlan meglepetés ért egy horgászt.
