Áramütésekkel kapcsolatos bejelentések tucatjait kapja ezekben a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a nemzetipark-igazgatóságokkal együtt – írta közleményében az egyesület.
A nemzetipark-igazgatóságok és az MME folyamatosan gyűjti az áramütés és vezetéknek repülés miatt megsérülő, elpusztuló madarak adatait, amelyet évente átad az áramszolgáltatók felé. De az áramütés nemcsak a fehér gólyát érinti, hanem az egerészölyvet, a vörös vércsét és számos más ragadozómadár-fajt is
Az utóbbi években a belterületi és külterületi helyszíneken túl, a hulladéklerakókon és környékén elpusztult egyre több madár kapcsán a hazai természetvédelmi szervezetek (nemzetipark-igazgatóságok, MME, zöldhatóságok) számos átépítést kezdeményeztek, és több helyszínen végül a teljes felszíni hálózatot földkábelre cserélték (például Pusztazámor, Debrecen, Hejőpapi), részben földkábelbe helyezték (például Szeged, Vaskút), vagy madárbarát módon átépítették (például Kecskemét, Hatvan, Kisvárda, Karcag és Tiszafüred).
A középfeszültségű hálózatok madárvédelmi problémáira már az 1980-as években felhívták a figyelmet a természetvédelmi szakemberek. A megoldást hosszú éveken keresztül főleg műanyag burkolatok (mint az MME által kifejlesztett „szigetelőpapucs”), kiegészítő szerelvények és madárkiülők, valamint a burkolt áramkötések jelentették, amivel a meglévő hálózat oszlopait utólagos jelleggel lehetett kezelni.
Az Akadálymentes Égbolt Megállapodás keretei között zajló együttműködések eredményeként elérhetővé váltak azok a tartós és kiegészítést nem igényló műszaki megoldások, amelyekkel országosan, rendszer szinten is egyre nagyobb mértékben cserélik a régi oszlopképeket az áramszolgáltatók. A megállapodást 2008. február 26-án írták alá az érintett szervezetek vezetői – akkoriban hasonló együttműködésre még nem volt példa az Európai Unióban a természetvédelem és az áramszolgáltatók között.
A megállapodás szerint 2020 januárjáig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt madárbaráttá kellett volna alakítani…
Az országosan mintegy 700 ezer oszlopot tartalmazó hálózat állapotára ez a felmérés nem reprezentatív, de jól mutatja, hogy bőven akad még tennivaló!
Az egyesület arra kéri az áramszolgáltató partnereket, hogy készüljenek fel a gólyafészkek körüli zónák mellett a nagyobb mennyiségű gólyapusztulás-helyszínek átépítésére is. A vízhiány, a vizes élőhelyek és a nedves rétek egyre csökkenő kiterjedése jelentősen átrendezi a gólyák mozgását, és a megmaradó táplálkozóterületeken – különösen a hulladéklerakók környékén – koncentrálja az állományt.
Az együttműködést értékeljük, ugyanakkor a jelenlegi ütem mellett évtizedekbe telhet, mire az egész hálózat biztonságossá válik a madarak számára – ezért konkrét, számonkérhető ütemtervet és lényegesen gyorsabb előrehaladást várunk partnereinktől
– írták a közleményben kiemelve, hogy a kormány pedig megfontolt és előrelátó intézkedésekkel, szabályozással segítheti elő a hazai középfeszültségű hálózatok ütemezett, folyamatos madárbaráttá alakítását.
Ha valaki az elektromos hálózat mentén elpusztult madarat talál, jelentse EZEN A LINKEN!
Megírtuk azt is, hogy védőitalként kapott vizéből itatta a szomjazó gólyát a Közút dolgozója, aki később meg is szólalt az ügyben. És sajnos 11 gólya tetemére bukkantak Kaposvár határában.
