Az online kereskedelem térnyerésével párhuzamosan egyre gyakoribbá váltak azok a megtévesztő internetes felületek, amelyek egészségügyi intézmények, gyógyszertárak vagy egészségügyi szakemberek nevének, arculati elemeinek felhasználásával kínálnak fel étrend-kiegészítőket eladásra – írta közleményében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), melyben kiemelték, hogy különösen a fogyást, alakformálást, potencianövelést, illetve egyéb gyógyhatást, vagy betegségek kezelését vagy tüneteinek enyhítését ígérő készítmények esetében fordul elő, hogy a fogyasztók bizalmát megtévesztő kommunikációval próbálják megszerezni.
A hatósági vizsgálatok során olyan internetes oldalak is azonosíthatók voltak, amelyek ismert kórházak, gyógyszertárak vagy egészségügyi szolgáltatók nevére, korábbi internetes címére, illetve arculati elemeire hasonlító felületeken kínáltak étrend-kiegészítőket.
A megtévesztő weboldalak felszámolása sok esetben nehézkes, és a hatósági intézkedések ellenére időről időre újabb, hasonló módszerekkel működő oldalak jelenhetnek meg.
A megtévesztő weboldalak gyakran alkalmaznak olyan kommunikációs elemeket, mint:
- egészségügyi szakembereknek tulajdonított ajánlások;
- ismert személyek vagy médiaszereplők képmásának felhasználása;
- előtte–utána fényképek és személyes történetek;
- gyors, jelentős mértékű fogyást vagy egyéb rendkívüli eredményt ígérő állítások;
- sürgető üzenetek, időkorlátos kedvezmények, korlátozott készletre való hivatkozások.
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer
Fontos hangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, hanem élelmiszerek. Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok alapján élelmiszernek, így étrend-kiegészítőnek sem tulajdonítható olyan tulajdonság, amely betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására utal, illetve amely azt a benyomást kelti, hogy a készítmény ilyen hatással rendelkezik.
Ezért különösen megtévesztőek azok az internetes hirdetések, amelyek egy étrend-kiegészítőt betegségek kezelésére, tünetek enyhítésére vagy a gyógyszeres kezelés kiváltására alkalmas készítményként mutatnak be. Egy növényi összetevőket tartalmazó készítmény sem válik gyógyszerré attól, hogy természetes eredetű összetevőket tartalmaz.
A fogyasztók egészségére nézve komoly kockázatot jelenthet, ha egy ilyen reklám hatására valaki az orvos által előírt gyógyszer szedését saját döntése alapján abbahagyja, azt egy étrend-kiegészítővel helyettesíti, vagy a kettőt egymással párhuzamosan alkalmazza anélkül, hogy erről kezelőorvosával vagy gyógyszerészével egyeztetne. A „természetes”, „100% növényi alapú” állítások közlése nem jelenti automatikusan azt, hogy nem veszélyes a készítmény, és az étrend-kiegészítő sem helyettesíti az orvos által előírt gyógyszeres kezelést. Egyes növényi összetevők ugyanis kölcsönhatásba léphetnek gyógyszerekkel, és ez befolyásolhatja azok hatását vagy a kezelés biztonságosságát.
Az olyan internetes kommunikáció, amely egészségügyi szakemberek ajánlására, rendkívüli gyógyhatásra vagy gyors, garantált eredményre hivatkozik, fokozott körültekintést indokol.
A fogyasztók az online vásárlás előtt minden esetben ellenőrizzék:
- a webáruház üzemeltetőjének adatait;
- a vállalkozás elérhetőségeit és székhelyét;
- a termék összetételére és hatóanyagaira vonatkozó információkat;
- hogy a termékhez kapcsolódó állítások nem ígérnek-e gyógyhatást vagy irreális eredményt;
- hogy a weboldal valóban az adott intézmény hivatalos felülete-e.
Ha a webáruház üzemeltetőjére, a forgalmazó vállalkozásra vagy a termékre vonatkozó alapvető információk hiányoznak, hiányosak vagy nem ellenőrizhetők, illetve ha a forgalmazó harmadik országbeli vállalkozás, a fogyasztók fokozott körültekintéssel járjanak el, és a vásárlás előtt mérlegeljék az esetleges kockázatokat.
Az NKFH folyamatosan figyelemmel kíséri az online étrend-kiegészítő piacot, és a társhatóságokkal együttműködve fellép a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatokkal szemben. A fogyasztók tudatos döntése és körültekintő tájékozódása ugyanakkor továbbra is az egyik leghatékonyabb eszköz a visszaélések megelőzésében.
Megírtuk azt is, hogy aki ilyen gyógyszert vásárolt, ne szedje be, a hatóság azonnali hatállyal kivonta a forgalomból és így változnak a gyógyszerfelírás szabályai. És 105 milliós bírságot szabtak ki egy probiotikum gyártójára.
