Otthon készült

Mivel csúszik jobban a kisfröccs: ásványvízzel vagy szódával?

Korábban a témában:

A klasszikus szóda, nem buborékos ásványvíz, hanem szikvíz, buborékokkal és jellegzetes csípős és fanyar ízvilággal. Hivatalos megnevezésben „szikvíznek” pedig csak az olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek. Ami, tegyük hozzá, általában nem egyszer használatos, hanem visszaváltható, ezért jóval környezetbarátabb, mint eldobható műanyag palackokban kartonszámra buborékos ásványvizet vásárolni.

Pár napja elindult a Plastic Free July elnevezésű kihívás, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy egy hónapon keresztül próbáljunk meg nem vásárolni semmit, ami egyszer használatos műanyagból készült. Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyaghulladék mintegy fele ugyanis egyszer használatos műanyag, amelyet hiába dobunk ki villámgyorsan, mégis évszázadokig szennyezi a Földet. Köztük is előkelő helyen áll a műanyag palack – próbáljuk hát legalább ebben a hónapban elfelejteni, és minél kevesebbet vásárolni belőlük. Helyette pedig fedezzük fel újra a szódát!

Pixabay

Tévesen hívják szíkvíznek a mesterséges ásványvizet

Bár hungarikum a szóda, a közhiedelemmel ellentétben a szikvíz nem magyar találmány. A világ első, széndioxiddal mesterségesen dúsított vizét ugyanis Joseph Priestly angol lelkész és kémikus állította elő 1767-ben: 

Egy sörfőzde mellett lakott, így megfigyelhette, hogy az erjedő alkohol felett gáz lebeg, ami kioltja a közelébe tartott égő faforgácsot, s eközben a gázelegy alászáll a földre. Mivel a gáz (szén-dioxid) nehezebb a levegőnél, „nehéz levegő”-nek nevezte (angolul: fixed air). Kísérletezni kezdett a gázzal, és otthoni laboratóriumában is előállította, majd vízben oldotta és megtapasztalta, hogy ezáltal kellemes, fanyar ízű folyadék keletkezik

– olvashatjuk a Wikipédián.

Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok biztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán – írják a a Hungarikum oldalán.  Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval.

Fotó: Fortepan

A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban a 19. század második felében aztán elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága.

Fotó: Fortepan

Melyik jobb a fröccshöz – a szóda vagy az ásványvíz?

Ízlés dolga persze, ki mennyire szereti buborékosan, de általánosságban elmondható, hogy a szóda intenzívebben pezseg, mint bármelyik buborékos ásványvíz. Ezért is üdítőbb, jobban feldobja a rozé vagy a szörp ízét, hűsítőbb a belőle készítünk nyári üdítőnk.

A fő ok azonban, amiért mi – a buborékok mennyiségén túl – a szódát ajánljuk az, hogy sokkal kevésbé károsítja a környezetet, mint a műanyag palackban forgalmazott változatok.

Pixabay

A hiedelmekkel ellentétben nem is egészségtelen

A szénsavas vízzel kapcsolatban számos egészségügyi problémát szoktak előhozni, többek között azt, hogy vesekövet okoz, tönkreteszi a fogzománcot vagy “kioldja” a kalciumot a csontokból, de ezekre nincsenek tudományosan alátámasztott bizonyítékok. A szénsavas víz valóban egy kicsit savasabb, mint az egyszerű víz, de közel sem annyira, mint a szénsavas üdítők (a legtöbb kutatás ugyanis ezekkel foglalkozik). A szénsavas víz önmagában sem a csontoknak, sem a fogaknak nem árt. Nem is hízlal, mivel nincs benne plusz kalória.

Pár éve még lehetett kapni visszaváltható műanyag palackos ásványvizeket – ez ma már kiment a divatból

A 2000-es évek elején megjelentek az olcsó ásványvizek a piacon, ami nem tett jót a szódavíz forgalmazásának, de eltűnni mégsem tűnt el. A szóda maradt a régi, ha mostanság műanyag palackban forgalmazzák is, szinte minden nagyobb településen vannak szíkvíz-árusító helyek. A műanyag palackban forgalmazott szóda ugyan valóban műanyagból készül, de visszaváltható és újratölthető, ezért még  mindig környezetbarátabb megoldás.

Talán egyszer nemcsak a gyűjtők számára, hanem környezetvédelmi okokból is újra visszatér az üveges szódavíz is!

Addig is, mit szólnátok a dobozos kisfröccshöz?

A szomszédos Szlovéniában, tegyük ide végszóként, olyannyira bejött a nyári melegben a kisfröccsözés szokása, hogy a bolti hűtőkben, a dobozos sörök mellett, betárazva, jéghideg változatban is kapni. Jobb helyeken pedig a fémdoboz nemcsak visszaváltható, de fizetnek is érte, ha üresen visszavisszük.

Kisfröccs, nemcsak házilag (Fotó: Pais-H. Sz.)

Címlapfotó: Fortepan

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.