Pixabay/ illusztráció
Otthon készült

Nagyszüleink bőrápolója, avagy a sótalan disznózsír és a pipom-pápom kenőcs titka

Egyebek között ezzel kezelték a legsúlyosabb bőrkiszáradásokat.

Immár bő 30 éve – Maria Treben könyve óta – sokan készítenek otthon körömvirág kenőcsöt, hagyományosan disznózsírral. Azt viszont kevesen tudják, hogy a házi kenőcs készítésnek voltak előzményei, más hozzávalókkal.

Néprajzi irodalmat, népi gyógyítást tanulmányozva megüti az érdeklődő szemét a ,,sótalan zsír”, ,,sótalan disznózsír” emlegetése. Ez a valamikori patikai alapanyag, a patikai disznózsír, hivatalos nevén Axungia porci – utóbb Adeps suillus – népi gyógyászatba lesüllyedt maradványa.

Gyógyszertárban egykor a disznózsírt egy minimális tisztítási eljárásnak vetették alá, ekkor lett a disznózsírból Adeps suillus, aminek következtében íze a ,,rendes” disznózsírhoz képest ,,sótalanabbnak” tűnt, így keresztelte el aztán a nép ,,sótalan disznózsírnak”.

Készítés módja

Egy jó kilónyi étkezési sertészsírt nagyobb lábasban leöntünk legalább egy liternyi lobogóan forró vízzel. Mikor a zsír lehűlve kidermed a tetején, lekanalazzuk azt – a vizet elöntve -, majd a műveletet újabb lobogóan forró vízzel még egyszer-kétszer megismételjük. Végül célszerű a zsírt újra felforrósítani, hogy minden csepp víz elpárologjon belőle. Ezzel gyakorlatilag megtisztítottuk a sertészsírt a vízben oldódó ,,szennyeződésektől”, komponensektől, például a sóktól.

Sótalan zsírunk már nem lesz szemcsés állagú, hanem szép, selymesen sima, mely az étkezési disznózsírtól jóval tovább eltartható avasodás nélkül. Az így kapott zsír lett a házi kenőcskészítések alapanyaga, hiszen kevésbé volt romlandó és állaga is krémszerűbb volt, noha zsírral dolgoztak.

Legismertebb vele készült háziszer a ,,pipom-pápom kenőcs”

Ezt február végén gyűjtött nyárfarügyek belefőzésével készítették. Az igen kellemes illatú kenőcs a propoliszhoz hasonló, de attól enyhébb hatásokat mutatott.

Felhasználása

Önmagában is alkalmazták a sótalan zsírt, mindenféle kicserepesedésre, vagyis kiszáradt bőrre, kicserepesedett ajkakra, repedt sarokra.

Érdekes, hogy a népi gyógyítók külön kezelték a disznóvágásnál kisütött és zsírosbödönbe töltött disznózsír legtetején különváló, vékonyka, igen selymes réteget. Ezzel kezelték a legsúlyosabb bőrkiszáradásokat, bőrrepedezéseket, így például a mellbimbó repedést, de a mészhidrát okozta súlyos bőrelváltozásokat is 2-3 nap alatt helyrehozta.

Szerző: Kovács Péter Zoltán

Kapcsolódó
Nagyanyáink nyomában: így tartósíts zsírban vagy szárítva sertéshúst!
Vegyük elő őseink praktikáit, varázsoljunk egyszerűen nagyszerű különlegességet étkeink közé.