Virágzó vidékünk

A rock and roll találkozása a tehénnel: Megyer, a kibérelhető falu

Vaskor István
Vaskor István

A vidék újságírója. 2015. 10. 17. 21:36

Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket – írta H. C. Andersen. Mi bizton állíthatjuk: ilyen hely ma Megyer!

Könnyen odatalál az ember Magyarország legkisebb belterületű, önálló településére, Megyerre, ahol a faluszéli buszmegállóban MÁVAUT tábla fogadja. Veszprém megyében, a Marcali-medencében Rigácstól keskeny út vezet a Megyer törzs egykori területére, ahol ma a vonat sem áll meg. Ám ha az ember elzötykölődik ide, a megtestesült természetbe, azon veszi észre magát, hogy vadregényes tájra érkezett, ahol minden eltöltött perc felér egy nagy kalanddal, szívet-lelket melengető élményekkel.

Mindehhez egy ember – Pajer Kristóf polgármester – és az őt segítő kicsinyke közösség életszemlélete, elhivatottsága kellett.

Az, hogy a 42 bejelentett lakost számláló – közülük ténylegesen 19 ott élő -, összesen húsz házzal – ebből hét vendégházzal – büszkélkedő falu az őszinte vidéki vendéglátás, egy éledő település, a falusi létet újraértelmező helyiek és ide költöző, így helyivé váló városiak földi paradicsoma legyen. Olyan, ahol elrejtőzhetünk a világ elől, és megtalálhatjuk a tökéletes csendet és nyugalmat.

A falu az elmúlt tíz évben teljesen újjászületett

Élet költözött a településre. Házai megőrizték 18. századi eredetiségüket, úgy, hogy azokban a 21. század kényelmével várják a vendégeket, miközben faluszövetkezetet alakítottak, rendezvények sokaságát szervezik, és évente háromezernél több vendégéjszakát „produkálnak”.

A polgármesterrel Megyer „főépületében”, az egykori pajtában beszélgetünk, melynek istálló részéből alakították ki a közösségi teret.

A háromgyermekes családapa városi emberként mindig szerette a vidéki életet.

Miután betoppantak a faluba, és vettek egy házat Megyerben, meghívták barátaikat vendégségbe, akik közül többen megkedvelték az eldugott falut a Balaton-felvidék nyugati csücskében. És jöttek ők is, sorra megvásárolva a többi – akkor még romos – épületet, többnyire vendégházzá alakítva azokat.

2006-ban Pajer Kristófot a település polgármesterévé választották. Azóta is ő a faluvezető, megannyi és egyre sokasodó feladat mellett – társadalmi megbízatásúként, ellenszolgáltatás nélkül. Ő a civil mezőőr is – mert egy főfoglalkozású szakember végzi ezt a feladatot – szintén társadalmi megbízatásban.

A polgármester végigvezet a pajta épületén. A közösségi tér mellett konyhát alakítottak ki az őszinte vidéki vendéglátás jegyében. Tovább haladva vendégszoba tárul elénk, majd egy igazán egyszerű falusi recepción keresztül vezet az út az internetes kiskönyvtárba, ahol a vendégek klasszikusok remekműveit kölcsönözhetik ki – ha éppen nem kapcsolódnak be a közösségi munkákba. A könyvtárból nyílik a polgármesteri hivatal táblával feliratozott kicsinyke szobája, ahol az eddig megvalósult projektek dokumentumai, az íróasztalon pedig Pajer Kristóf éppen aktuális intéznivaló levelezéseinek halmaza látható.

2006-tól Megyer sok pályázatot nyújtott be falurehabilitációra, vidékfejlesztésre

Eleinte azt gondolták, hogy a nagy számok törvénye alapján egyiket csak megnyerik, ám nagy meglepetésükre mind sikeres lett. Ezek segítségével indult be a falu igazi élete, megszépültek a lakóhelyek, a közösségi terek, rendezvényeket szervezhettek. És pályáznak, pályáznak és pályáznak folyamatosan.

Talán nincs is ma az országban falufejlesztési pályázat megyeri kezdeményezés nélkül.

Pajer Kristóf idegenvezetői minőségében végigvezet az egyutcás falun. Bekukkantunk az ízlésesen berendezett vendégházakba, a falu haranglábát, és az évenként megrendezett Megyer Fest Camp helyszíneit. Utóbbinál elidőzünk, és nem véletlenül. Az év nagy nyári bulijára évekre visszamenőleg 3-4 ezren érkeznek, s ahogy a polgármester mondja: ilyenkor itt a rock and roll találkozik a tehénnel, s egészen jó barátság alakul ki közöttük.

2013-ban alakították meg a Megyer Vendégvárók Szövetkezetét, mely 10 főt, köztük hét falubelit foglalkoztat. A jelenleg is „finomítás alatt” lévő közösség tagjai együtt termelnek, együtt szállítanak a falusi vendégasztaloknak, a szálláshely értékesítésben munkálkodnak, és tevékenyen részt vesznek a falu közterületeinek rendben tartásában.

Megyer 2015-ben beírta magát a turisztika képzeletbeli nagykönyvébe

Apróhirdetésben kürtölték világgá, hogy hét végi napokra kiadó az egész falu, a bérlők közül akár ideiglenes alpolgármestert is választhatnak, s a vendégek bekapcsolódhatnak a faluszépítésbe. Lett is olyan nagy érdeklődés, hogy azóta gyakorlatilag telt ház van a picinyke településen.

Hogyan fogalmazná meg küldetésének és a falu fejlődésének lényegét a városi-falusi polgármester? Pajer Kristófnak erre a 2006-tól eltelt időszak munkája lehetne a válasza, ám Megyer életét, fejlődését látva és megtapasztalva, szövetkezetük mottója a valódi üzenet:

A vidék minősége a valódi érték.

Egyetértünk. Megyerbe valóban el kell menni, hogy ezt személyesen is megtapasztalhassuk.

vissza a címlapra

Kommentek

Wokha, 2018. november 20.
2018. november 10-i kép vándorló amuri vércsékrõl az északkelet-indiai Nágaföld állambeli Wokha körzetben. Évente két hónapon át tart a költözõmadár vonulása a szövetségi államban, amint a kelet-szibériai és az észak-kínai költõhelyekrõl Afrika déli területeire vonul telelni Indián át. Az amuri vércsének az elmúlt években Nágaföldön történõ hálócsapdás befogása és tömeges lemészárlása ellen kampányt kezdeményeztek a helyi lotha közösség tagjai, akik a madárvonulást turisztikai látványosságként igyekeznek népszerûsíteni a természetjárók körében.
MTI/EPA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.