Bár ma is alig lakják, Szanticska jó példa arra, hogyan lehet egy gyakorlatilag teljesen kihalt falut – divatos kifejezéssel élve – fejlődési pályára állítani.
A festői szépségű zsáktelepülésen mégis – csupán 3-4 állandó lakossal – erdei iskola és öt vendégház várja azokat a vendégeket, akik az itt fellelhető népi hagyományok maradványaira, a műemlék jellegű épületekre és az egyedi tájképi látványból fakadó hangulatra kíváncsiak.
A közigazgatásilag a mindössze hatvan fő körüli lélekszámú Abaújlakhoz tarozó Szanticska életének egyik motorja Pollák István polgármester, s ez esetben nem elsősorban faluvezetői beosztásában. A Csereháti Szociális Szövetkezet egyik irányítójaként a turizmus fellendítéséért, a hagyományok ápolásáért dolgozik, ápolva a helyi közösségnek a ’80-as években kezdődött céljait.
Szanticska egy elmaradott, többszörösen hátrányos helyzetű térség kiemelkedő értékű települése, mely példa arra, hogy egy teljes kihalásra és lepusztulásra ítélt falu is képes talpra állni.
Hadd kanyarodjak vissza kicsit a múltba, és annyiban mindenképpen, hogy Szanticska egyszer már elnéptelenedett. Ugyan most is csak pár ember lakja, de nem fejeződött be a falu megújulásáért való küzdelem. Az „újraélesztés” kezdetekor, 1992-ben Szanticska falufejlesztési programja Európai Falufelújítási Díj kitüntetésben részesült, de természetesen ezzel nem zárult le az egyébként ma is tartó folyamat. 2013-ban a szociális szövetkezetet is éppen azzal a céllal alakította meg hét magánszemély, hogy a turizmusban rejlő lehetőségeket még jobban kihasználjuk, és kínálatunkkal, programjainkkal még több látogatót csalogassunk ide.
Ennyire izgalmas napok várják a vendégeket errefelé?
A fejlődésről tudni kell, hogy a falu napjainkban már komfortos település: vezetékes ivóvíz, telefonhálózat, eredeti formában felújított épületek várják a látogatókat. Van villanyfényes sportpálya, lovaglási lehetőség, íjászkodás, de ezek mellett megismerhetnek a vendégek számos tradicionális kézműves mesterséget és a régi falusi élet romantikáját is. Két templomunk közül a római katolikus templomot magánszemélyek adományaiból az önkormányzat dolgozói újították fel, s azt 2009-ben az egri érsek szentelte fel.
A csend is ide jár pihenni
A szociális szövetkezet mit tesz ezekhez a természeti, építészeti, hagyományőrző adottságokhoz?
Kezdő szövetkezetként pályázati támogatással felújítjuk a székhelyül is szolgáló épületet, amelyet vendégházzá alakítunk, és falusi szálláshelyként kívánunk üzemeltetni. Ha kissé romantikusan fogalmazok, akkor azt mondom: a csend is ide jár pihenni! Vendégházainkból a kertbe sem kell kimenni, mert a teraszról hallgathatjuk az éjszaka dallamait, melyet a ciripelő tücskök, a brekegő békák, a fülemülék, a rikoltozó baglyok komponálnak, az udvar fáin ugrándozó mókusok pedig mosolyt fakasztanak arcunkra, nem beszélve a hívatlan vendégek – őzek, vaddisznók, szarvasok – olykori megjelenéséről.
Bár közvetlenül nem a szövetkezet életéhez tartozik, de mivel Ön polgármester, adja magát a kérdés: hogyan lett az ismert és népszerű rádiós humorista, Rokker Zsolti, polgári nevén Erdei Sándor Abaújlak alpolgármestere?
Sándorral régi ismertség és barátság köt össze, hiszen vendégházat üzemeltet Szanticskán, és a nevével fémjelzett gyümölcspálinkák ma már hivatalosan is megvásárolhatók. Én kértem fel őt alpolgármesteri feladatokra. Népszerűsége, a közösség érdekéért való tenniakarása hozzájárulhat ahhoz, hogy a falu és a szociális szövetkezet által szervezett nagyobb rendezvényeken például olyan műsort ad a turistáknak, melynek során elmondhatja a pálinkakészítés során szerzett élményeit, vicces történeteit egy-egy rekeszizom-dolgoztató stand-up comedy show keretében, és a saját készítésű „Rokker” pálinkákat is megkóstolhatja a közönség!
