A hajdúdorogi Fodor György őstermelőként a környéken hagyományosnak számító kukorica és búza termesztése más, de egészséges terménnyel szeretett volna előrukkolni, természetesen úgy, hogy a tevékenységből megéljen a család – írta a haon.hu.
5 ezer 300 palántával kezdődött
A 31 éves őstermelő érdeklődött, olvasott, keresgélt, amíg egy ásotthalmi vállalkozóról írott cikkre bukkant, mely az édesburgonyát csodanövényként mutatta be.
Több se kellett a fiatalembernek. Megvette az első palántákat, összesen 5 ezer 300 tövet, mely a tulajdonában lévő 2 ezer négyzetméternyi földterület beültetésére volt elegendő. Nem lehetett kis munka, hiszen kézzel ültették a palántákat!
Aki mer, az nyer
Családtagjai csak csodálkoztak, amikor elmondta terveit, édesanyja azonban – mondván, hogy aki mer, az nyer – a pártján állt. Elkezdődhetett az édesburgonya-biznisz!
A batáta ültetése nagy körültekintést igényel: a talajminta vétel az első és legfontosabb lépés, az ültetési távolság szabályairól nem is beszélve – mondta a lapnak az őstermelő. – A batáta félkötött talajban történő ültetése komoly kihívást jelentett, így jól jött a nagymama évtizedekre visszanyúló földismerete. Hosszasan beszélgettünk, elemeztük a termesztésre kinézett föld előéletét.
Az ültetvénynek gyorsan híre ment a településen, már-már csodájára jártak a helyiek, akik kíváncsiskodva érdeklődtek Fodor Györgynél a növény termesztésének fortélyairól.
Az első aratás minden képzeletet felülmúlt: 3,5 tonna batáta termett, ami ahhoz képest, hogy egy tő átlagosan 1 kilogrammot ad – a területi viszonyokat figyelembe véve – kiválónak számít. A gazda örömére a kereslet is egyre nagyobb a batáta iránt.
Fodorék célja a terület növelése, a tárolási feltételek megteremtése, a művelés gépesítése. Mi is lehetne a végcél, mint hogy a hajdúdorogi gazdák összefogásával a kukoricához és a búzához hasonlóan az édesburgonya termesztése is a térség sajátosságai közé kerülne.