Virágzó vidékünk

Február 2., a Vizes Élőhelyek Világnapja

1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.

Az egyre fokozódó emberi beavatkozás hatására a 20. század közepére olyan mértékben összezsugorodtak a vizes élőhelyek, hogy óhatatlanul szükségessé vált az ökoszisztémák hosszú távú megőrzését szolgáló nemzetközi szintű összefogás – írja a National Geographic.

Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 29 hazai helyszín tagja a listának.

Kis-Balaton (Fotó: MTI)
Kis-Balaton (Fotó: MTI)

A 2016-os világnap központi témája:

Vizes élőhelyekkel a jövőnkért: fenntartható megélhetés.

A Magyar Természettudományi Múzeum központi rendezvényén tudományos előadások hangzanak el többek között a vizes élőhelyek jelentőségéről, a Tisza ukrajnai szakaszának élőhelyi sokszínűségéről és a barlangi vizek élővilágáról.

Mi az a vizes élőhely?

Az egyezmény alapján igen széles körű azon ökoszisztémák köre, amelyek vizes élőhelyeknek tekinthetők. Ebbe a fogalomkörbe tartozik többek között minden állandó vagy időszakos, sós vagy édesvízzel borított terület (pl. folyó, állóvíz, mocsár, láp), amelyek őshonos vagy veszélyeztetett fajoknak nyújtanak élőhelyet.

Velencei-tó (Fotó: MTI)
Velencei-tó (Fotó: MTI)

Továbbá azok, amelyek legalább 20 ezer vízimadarat, vagy egy vízimadár (al)faj 1 százalékát tartják el rendszeresen.

Fontos kritérium ezen kívül, hogy a fajok az adott biogeográfiai régióra jellemzőek vagy valamilyen szempontból egyediek legyenek. Az egyezmény hatálya nem csak a természetes, hanem a mesterséges vizes élőhelyekre (pl. halastavak) is kiterjed.

Magyarország ramsari helyszínei (a Wikipedia alapján):

Balaton – 1989. március 17., (59 800 hektár)

Baradla-barlangrendszer – 2001. augusztus 14. (2075 hektár)

Béda-Karapancsa – 1997. április 30., (1150 hektár)

Biharugrai halastavak – 1997. április 30., (2791 hektár)

Bodrogzug – 1989. március 17., (3781 hektár)

Borsodi-Mezőség – 2008. február 20., (17 932 hektár)

Csongrád-bokrosi Sós-tó – 2004. december 4., (770 hektár)

Dél-balatoni halastavak és berkek – 2011.december 31. (9510 hektár)[2]

Felső-Kiskunsági szikes puszták – 2006. szeptember 29., (13 632 hektár)

Felső-Kiskunsági szikes tavak – 1979. április 11., (6637 hektár)

Felső-Tisza – 2004. december 4., (22 310 hektár)

Fertő – 1989. március 17., (8432 hektár)

Gemenc – 1997. április 30., (16 873 hektár)

Hortobágy – 1979. április 11., (23 121 hektár)

Ipoly-völgy – 2001. augusztus 14., (2227 hektár)

Kardoskúti Fehér-tó – 1979. április 11., (492 hektár)

Kis-Balaton – 1979. április 11., (14 745 hektár)

Izsáki Kolon-tó – 1997. április 30., (2962 hektár)

Mártélyi Természetvédelmi Terület – 1979. április 11., (2232 hektár)

Montág-puszta – 2008. február 20., (2203 hektár)

Nyirkai-Hany – 2006. szeptember 29., (460 hektár)

Ócsa – 1989. március 17., (1078 hektár)

Pacsmagi halastórendszer – 1997. április 30., (485 hektár)

Pusztaszer: Fehér-tó, Fertő, Sasér, Labodár, Csaj-tó – 1979. április 11., (5000 hektár)

Rába-völgy – 2006. szeptember 29., (10 961 hektár)

Rétszilasi halastavak – 1997. április 30., (1508 hektár)

Szaporca-tó – 1979. április 11., (257 hektár)

Tatai Öreg-tó – 1989. március 17., (269 hektáros)

Velencei-tó és Dinnyési-fertő – 1979. április 11., (965 hektár)

 

Magyarország Ramsari területei összesen: 225 148 ha.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik