A Dűvő itt, a Dűvő ott, a Dűvő mindenütt! A Hrúz-fivérek és társaik hol Rigában, hol Stuttgartban, hol Seattle-ben, hol Martonvásáron, hol a Vajdahunyadvárban muzsikálnak, hamarosan pedig újra átrepülik az óceánt, hogy a Kárpát-medence népzenéjét megcsillantsák és átismételjék azt a dél-amerikai magyarokkal.
A világcsavargó népzenei együttes február közepén Uruguayba repül, hisz Montevideo ad otthont a XIII. Dél-amerikai Magyar Néptánc Találkozónak, ahol a házigazdák mellett Argentína és Brazília csoportjai randevúznak.
A zenekar a rendezvénysorozaton visszatérő vendégnek számít, harmadszor vesznek részt azon. A tavalyi, Brazíliában rendezett találkozón is ők muzsikáltak minden fellépőnek, s mint mondták, a „magyar ropogós bokázók” árnyékában a szambáról szó sem esett. Alighanem idén sem lesz ez másként.
A találkozó három napig tartó fergeteges fesztivállal indul, ahol a fellépők bemutatják a tudásukat – említette Hrúz Dénes prímás, a zenekar vezetője. – Mind a negyven produkciót mi kísérjük! A gálát egyhetes szimpózium követi, ahol nappal zenét és éneket oktatunk, majd este megkezdődik a táncház, kivilágos-kivirradtig.
Korábbi két útjukon a banda tagjai örömmel tapasztalták, hogy az ottani magyarok összetartanak, őrzik a hagyományokat, remekül zenélnek, táncolnak, működnek magyar házak, templomok, iskolák, cserkészcsapatok. Csodálatos, ahogy az anyaországtól 12 ezer km-re is híven őrzik a magyar nyelvet és kultúrát, ők pedig örülnek, hogy ebben segíthetnek nekik.
Balás Róbert írása.
Ilyen, amikor a Dűvő a hangulatfelelős:
