Virágzó vidékünk

Helyi adót vetnének ki a tyúkokra és a kecskékre is Gyömrőn

A kisváros lakóinak egy része nem ért egyet a haszonállatok tartásáról szóló törvénnyel.

Mint ismert, 2012. október elsejétől a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok nem korlátozhatják helyi rendeletekben. A haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – ugyanis hatályon kívül kellett helyezni. Mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást, az állatok tartása ugyanis nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

Panaszkodó helyiek

Az utóbbi időszakban helyi lakosok talán utóbbi megállapítás ismeretében fordultak Gyömrő polgármesteréhez azzal, hogy élhetetlenné váltak körülményeik a szomszédságukban tartott sertésektől, kacsáktól és más haszonállatoktól.

Bizonyos egyedszám után jöhet az adó

Mivel az országos jogszabályok értelmében bárki, bármennyi haszonállatot tarthat udvarán az állat-egészségügyi szabályok betartása mellett, a gyömrői önkormányzat egy olyan jogi lehetőséget talált, amellyel hatást tudna gyakorolni az állattartókra. Ez úgy lenne megoldható, hogy bizonyos egyedszám felett külön helyi adót vetnének ki a haszonállatokra.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

Mennyire valós a probléma?

Mielőtt azonban a kisváros önkormányzata rendeletet alkotna, társadalmi vitára bocsátotta a kérdést: kell-e, szükség van-e erre Gyömrőn? Mennyire valós probléma ez a városban?

Elkészült a tervezet

A rendelet tervezete – mely Gyömrő belterületére terjed ki – viszont már elkészült. Ennek értelmében adóköteles lehet a település belterületén, lakás céljára szolgáló ingatlanhoz tartozó területen tartott ló és póniló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi – tyúk, kacsa, liba.

Az adót az a magányszemély fizetné, aki az „állatok által lakott” ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója. Az adó mértékét egyedenként és darabszámhoz kapcsolódva állapítanák meg. Egyesek szerint magasabb a tervezett adó mértéke, mint egy állat megvásárlási ára.

Adóalanyok és tarifák

A tervezet szerint három darab lónál vagy pónilónál több tartása esetén az adó mértéke egyedenként 150.000,- Ft/év. Szarvasmarhánál egynél több esetén 114.000,- Ft/év, juhnál kettőnél többnél 78.000,- Ft/év, kecskénél kettőnél többnél 78.000,- Ft/év, ) sertésnél kettőnél több esetén 60.000,- Ft/év, baromfinál (például tyúk, kacsa, liba) harmincnál többnél 1.200,- Ft/év – természetesen egyedenként.

A 2012-ben módosított törvény célja egyébként az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése volt.

Címfotó: Wikimedia Commons

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik