Évek óta szépül és csinosodik, elismeréseket kap, pályázatokat nyer, mindezek által egyre élhetőbb Varsány, a sokak által mintafalunak nevezett Nógrád megyei település.
Élő liget, mely nem a múltjából él
A Varsányhoz közeli Tábpuszta a középkorban önálló településként működött, ám a pusztán álló idős fűzfa védett, földre támasztott gallyai gyökeret eresztettek, s maguk is fává nőttek, így az egyetlen fa ligetté fejlődött. Egy ma is élő ligetté…
Varsány azonban nem a múltjából él. úgy alakul, mint valamikor a tábi fűzfának, csak manapság az itt élők mindennapjai, a település közösségi élete, a helyieket és térségbelieket összekovácsoló programok jelentik a ligetet, a nem csupán álmokat dédelgető, hanem a terveket megvalósító falut.
Az utóbbi néhány évben valóban felpörgött az élet Varsányban, ami az önkormányzat céltudatos munkájának és a lakosság együttműködő készségének köszönhető – mondta érdeklődésünkre Kanyó Judit polgármester. – Ennek eredménye a sok-sok elismerés és díj, valamint sikeres pályázataink eredményeként számos beruházás megvalósítása.
A Virágos Magyarországért versenyen 2013-ban Arany Rózsa-díjat, 2014-ben különdíjat, tavaly pedig belügyminiszteri elismerő oklevelet kapott a település. A Kézművesporta – mely alkotóházként és falusi szálláshelyként is funkcionál – 2015-ben elnyerte a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége “Év falusi vendégfogadója” címet az észak-magyarországi régióban. Ugyancsak tavaly a Magyarországi Falumegújítási Díj pályázaton Varsány a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért kapott elismerést.
Nem csupán a díjakra, hanem a falunkban történt fejlődésre is büszkék vagyunk – említette a polgármester. – Egyebek között arra, hogy a 2013-ban alakított falugazdaságunk évről-évre eredményesebben teljesít, és arra is, hogy a 2015-ben első alkalommal meghirdetett Termelő falu program keretében a mezőgazdasági tevékenység bővítésére baromfitartásra és zártkerti földek művelésére 9,5 millió forintot nyertünk egyedüli Nógrád megyei pályázóként. Azt is örömmel mondhatom, hogy elkezdtük a gyógy- és fűszernövény-termesztést, ötezer négyzetméteren málnaültetvényt létesítettünk és öt hektáron háromezer gyümölcsfát is elültettünk.
Varrodát is létesítettek
Kanyó Judit hangsúlyozta, hogy a sikerek egyik kulcsa közfoglalkoztatás, melynek keretében sok helybelit foglalkoztatnak a mezőgazdaságban, de a tavaly átadott varrodájukban is közmunkások dolgoznak. Idén elkészül a falu feldolgozó üzeme, ahol szintén közfoglalkoztatás keretében, a mezőgazdasági programban megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket dolgozzák fel, és egy tésztakészítésre alkalmas helyiséget is kialakítanak tevékenységük bővítésére. Nem volt tehát a véletlen műve, hogy a közfoglalkoztatási programban elért eredményekért Varsány már 2013-ban belügyminiszteri dicséretben részesült.
Civil szervezetekből és közösségi rendezvényekből sincs hiány – folytatta Kanyó Judit. – A polgárőröktől a hagyományőrzőkig, a borbarátoktól a sportolókig 12 civil szervezet működik a faluban. Az évenkénti Lepényfesztivál – melynek keretében 2015 augusztusában ünnepélyes keretek között adtuk át a Hagyományőrzők Házát –, a „Tájak, ízek, kultúrák” elnevezésű hagyományőrző és gasztronómiai programok, a Szent Mihály napi Palóc Búcsú, a Muzsikáló Templomkerti koncertek rendszeresen vonzanak látogatókat az ország távoli vidékeiről és külföldről is hozzánk.
A fejlődéshez hozzáteszik a magukét a gazdálkodók
A tervekből pedig kifogyhatatlanok a helyiek. Ehhez minden pályázati lehetőséget megragadnak, partneri együttműködéseket keresnek településekkel, cégekkel. Az önkormányzat vezetése testközelből érzékeli a gazdaság szereplőinek fontosságát. Varsány fejlődéséhez ugyanis hozzáteszik a magukét a helyi termelők és vállalkozók. 2015-ben nyílott meg a helyi pékség, a gazdálkodók pedig 70 hektárnyi területen foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel és állattenyésztéssel.
Címfotó: Kanyó Judit polgármester helyi kisiskolások “koszorújában” a 2015. évi Varsányi Lepényfesztivál megnyitóján
