A fülemülék sokak szerint a világ legszebb hangú énekesmadarai. Fészkelő helyeiken mostanában egyre gyakrabban hallani őket, mivel visszatértek afrikai telelőhelyükről és megkezdték a területfoglalást.
Most egész nap énekelnek
Barna színű, vöröses farkú énekes madarunk leginkább az ártéri erdőkben keresnek maguknak fészkelőhelyet, de sokan közülük a városszéli parkokban, ligetekben is megtelepednek. A bokros, háborítatlan helyeket kedvelik, ahol el tudnak bújni. A területfoglalás időszakában a hímek szinte egész nap énekelnek, ráadásul több szólamban – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A csalogány és a rózsa
Ahogyan a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján is olvasható, a fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen “Fülemüle” című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde “A csalogány és a rózsa” című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.
Csellista duettje a fülemülével
1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC-n közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon is megismételték.
Így dalol ez a picinyke madár:
Címfotó: Wikimedia Commons
