Az évről évre gazdagodó gyűjteményben idén először mutatnak be történelmi rózsákat – közölte Németh Anikó igazgató az MTI-vel. A szakember elmondta, a rózsakertben a szivárvány minden színében nyílnak a virágok és számos növekedési formájú rózsabokor figyelhető meg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1536" width="2048" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A futórózsák akár kétméteres magasságig felnyúló, virágokkal dúsan megrakott bokrai már messziről virítanak, és a reneszánsz rózsákhoz híven édes illattal töltik meg a levegőt.
A rózsakert belsejében, az egyes ágyásokban a nagyméretű, illatos virágokat hozó tearózsa hibridek, a miniatűr rózsák, valamint számos, a hajtás végen több virágot bontó (polyantha) rózsafajta is látható.
Itt 23 nagy múltú fajta ismerhető meg, ezeket még 1867 előtt nemesítették. Abban az esztendőben vált ismertté a Jean-Baptiste André Guillot által nemesített első, La France nevet kapó teahibrid, majd jelentek meg újabb és újabb fajtákat.
A történelmi rózsák számos tulajdonságban különböznek a modern társaiktól. Virágszíneik a fehértől a liláig főként a rózsaszín és a piros árnyalatait mutatják, csak ritkán sárgák. Virágaik viszonylag kicsik, sokszirmúak, illatosak.
A virágzás többségüknél néhány hétig tart, egyszerre sok virággal, látványosan.
Levélbetegségekkel szemben ellenállóak, edzett, strapabíró növények. Fajtáik többnyire Nyugat-Európában jöttek létre, de Közel-Keletről és Kínából is származnak. Régi fajtákat már Lippai János Posoni kertjéből 1664-ből is említenek, de magyar kastélykertekben, paraszti kertekben a 18. századtól megtalálhatók.
Ez is érdekelhet: Kövirózsa, többet tud, mint gondolnád