Virágzó vidékünk

Röptéből csap le zsákmányára a halfogó akrobata

Megkezdték a költést a vizek nagy vadászai.

A küszvágó csér az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. Nevét az egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta. Ez egy viszonylag keskeny, nyúlánk keszegféle, amely igen gyakran tartózkodik a víz felső rétegében, ezért könnyű zsákmánnyá válhat a küszvágó csér számára. Halakra, vízi rovarokra és azok lárváira vadászik, de olykor sáskákat is fogyaszt. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, az Egyenlítőtől délre tölti.

küszvágócsér1

A mindössze 31–35 centiméter testhosszú, 110–160 gramm testtömegű madár hazánk több részén költ, egyedszámát összességében 400-1500 közöttire teszik.

Így vadásznak

A csérek a víz fölött röpködve, gyakran szitálva lesnek a halakra, majd hirtelen egy akrobatikus mozdulattal, behúzott szárnyakkal, nagy sebességgel rávágnak a víz felszínére.

A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten található a legnépesebb küszvágó csér állomány. A fekete-fehér színezetű, piros csőrű vándormadarak a Biharugrai-halastavak elhagyott betonszigetein költenek. Az elmúlt években általában 30-100 pár költött itt – olvasható a nemzeti park igazgatóságának weboldalán.

küszvágócsér3

A Körös-Maros Nemzeti Park területén idén a begécsi tavakon 35 pár, az ugrai tavakon 30 pár küszvágó csér kezdett költésbe. Azokat a ma már használaton kívüli betonszigeteket választották költőhelyül, melyeket az 1970-es években építettek a szakemberek a házi kacsák tenyésztéséhez. Ezeken a szigeteken a küszvágó csérek gyakran a dankasirályokkal alkotnak közös telepeket.

Fotók: Wikimedia Commons

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.