Tengernyi színben pompáznak a löszpusztai vadvirágok

A szarvasi Csáky-kastély kertjében elterülő és páratlan szépségű – a Kákafoki Körös holtág által körülölelt – Anna-ligetben két éve telepítették a Dél-Tiszántúlon ritka és jellemző löszpusztai növényeket bemutató kertjét, melyben 28, a Dél-Tiszántúlon is őshonos löszpusztai növényfaj látható – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.

A vadvirágok között ritka, védett fajok is szerepelnek, így a gumós macskahere, karcsú orbáncfű, törpemandula, kék atracél, hengeresfészkű peremizs, gór habszegfű, pusztai gyújtoványfű. A gyakoribb fajokból négy különböző zsályafaj is látható egymás mellett, a ligeti, mezei, osztrák és lózsálya. Megtalálható a ritka fajok közül a sarlós gamandor, a hegyi len, a töviskés imola, az egyenes pimpó és a koloncos legyezőfű is.

A löszpuszta-gyepek valaha a Dél-Tiszántúl jelentős részét borították, a Békés-Csanádi löszhát nagy kiterjedésű legjobb minőségű, csernozjom talajú részein. Mára kis kiterjedésű területekre szorultak vissza, legtöbbjüket már évszázadok óta szántóként hasznosították. Így többnyire keskeny gyepsávokban, úgynevezett mezsgyékben maradtak meg vasutak, utak mentén, kurgánok és földvárak tetején.

A löszgyep a Dél-Tiszántúl egyik legveszélyeztetettebb élőhelye, az Európai Unióban a síksági pannon löszgyepek néven kiemelt jelentőségű élőhely típus, mely védelme érdekében a Natura 2000 hálózathoz tartozó természetmegőrzési területeket kellett kijelölni.

Képeink illusztrációk – Fotó: Wikimedia Commons