Virágzó vidékünk

Művészteleppé alakították át az egykori barlanglakásokat

A krónikák szerint a XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon az építmények.

A noszvaji barlang- és pincelakások a Bükkalja kőkultúrájának részeként jöttek létre, hiszen az emberek megélhetéséhez ezen a vidéken mindig hozzátartozott a kő kitermeléséből, faragásából adódó kereseti lehetőség. A barlanglakások terei a tufa előrelátó kitermelése során, a kőzet helyén, annak „negatívjában” alakultak ki. A domboldal bányaként művelt platóin a tájolást is figyelembe véve vájták ki az itt élők egyterű, később több szobából álló lakásaikat, gazdasági helyiségekkel együtt. A vidék, s benne a parasztság kultúrája egészen a múlt század hatvanas éveiig megőrizte az életforma tereit.

Barlanglakások Noszvajon

A Bükkalján – az Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon – 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249 személy húzódott meg. Még 1970-ben is az északi és déli területeken 40 pinceházban 159 ember élt. Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30%-a ilyen barlanglakásokban élt.

A hagyományos értékrend felbomlásával, az életforma megváltozásával a lakások elvesztették lakótér funkciójukat. A falusiak 1997 körül főleg gazdasági célra – terménytárolás, borospince, szerszámos műhely – használták a barlanglakásaikat. A legtöbben különálló házakat építettek, és megszabadultak föld alatti lakásaiktól. A szegénység eltemetett, elfeledett helye Noszvajon lassan enyészetnek indult, a kőkultúra nyomai, emlékei korszerűtlenné váltak.

Barlanglakások Noszvajon

Szobrászok mentették meg a telepet

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület – mely a Pécsett, a Képzőművészeti Mesteriskolában végzett szobrászok és képzőművészek baráti társaságából alakult – tevékenységével megváltoztatta ezt a helyzetet. A csoport megvásárolta a barlanglakásokat. Megtisztították a több évtizede halmozódó szemétkupacoktól a belső tereket, udvarokat. A paraszti eredetű térhasználat egységeit az általuk elképzelt térszemlélet, térhasználat szerint kezdték átalakítani.

Barlanglakások Noszvajon

Az elkoszolódott meszelés rétegeit lefaragták, s így feltárult az addig rejtett kőszerkezet, a falak lélegezni kezdtek. Tevékenységük, s kitisztuló terek több fényt kívántak, megnagyobbították hát a nyílásokat. A fény beáradása hívta életre a belsők kitágításának gondolatát.

A Farkaskő-dűlőben barlanglakásaiban az alkotótelep képzőművészeti, zenei, tájépítészeti összejöveteleknek ad otthont. Ez a terület egy, a természetbe olvadó, azzal együtt lüktető, élő tér, ahol ember és természet együtt dolgozik.

Fotók: MTI – Komka Péter

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.