Virágzó vidékünk

Petesmalmi Vidrapark – A béke szigete, ahol az árva vidra otthonra lel

Koós Rita
Koós Rita

újságíró. 2016. 10. 23. 17:52

Sokan fogadnak be árva kutyát, cicát, némelyek még lovat is. Tudják, hogy ezek az állatok a végsőkig hálásak az őket megmentő új gazdáiknak.
Korábban a témában:

A megmentett állatok talán kiheverik a traumát, talán nem, de a szebb élet lehetősége megadatik számukra. De mi a helyzet az árván maradt kis ragadozóval, a vidrával. Egyáltalán, hogyan maradhat egy vidra árván? S hogyan kerülhet egy nagyváros sétáló utcájába egyedül egy párnapos vidrababa? Erről beszélgettünk a Vidramamával, Balogh Mártával.

Lábod után vagyunk és az ide jutás sem volt egyszerű, viszont meseszép. Erdei út, hosszan benyúlva az erdő mélyére, majd előtűnik egy ház és egy látogatóközpont. Szalad elénk a kedves szőke mosolygós szemű Balogh Márta és olyan, mintha ezer éve ismernénk egymást. A természet szeretete valahogy közel hozott minket. Körülöttünk épp tömeg, akik a vidrákra kíváncsiak és Telegdi Ágnes új könyvére, de mi szakítunk időt a beszélgetésre.

Fotó: Telegdi Ágnes

Hogyan jött létre a vidraovi?

1998-ban a Somogyi Természetvédelmi Szervezet hozta létre ezt a területet a fekete gólya és a réti sas nyugodt életének biztosítására. E mellé alakult később a vidrapark. A Balaton és a Dráva közt húzódó ökológiai hálózat erdei tavas területeinek láncolata igazi „vidraparadicsom”. Védelmet, búvóhelyet, élelmet talál a Nyugat-Európából már csaknem teljesen eltűnt állat. Azért is egyedülálló, mert Európai vidrát mutatunk a közönségnek és ez egy éjszakai ragadozó, tehát állatkertekben sem mindig látható, nem megfigyelhető. Itt viszont az évek alatt kialakult rend szerint nappali körülmények között figyelhető meg a kis vidrák élete. Szeretik a természetfilmesek is ezt a területet, hiszen itt forgatták a Vidrasors című filmet, és a Vad Magyarország jó részét is. Hármas célja van a területnek.

Elsősorban vidramenhely, aztán a látogatóknak is természetes közegükben tudjuk megmutatni ezeket a fantasztikus állatokat.

A látogatással elfogadják, megértik, megszeretik a természetet, nem ellenségként kezelik a benne élő állatokat. Üvegkalitka mögött tartott állatokkal nem biztos, hogy olyan élményt érünk el, mintha testközelből élik meg a találkozást. Harmadrészt pedig a terület megóvása, feljavítása. Hiszen a Somogyi Természetvédelmi Szervezet olyan részt vásárolt meg, amely folyamatos gondozás mellett az utókor számára olyan örökség, ahol a természet a maga teljes valójában, szépségében pompázhat és itt megismerhetik a háboríthatatlan valóságát.

Fotó: Telegdi Ágnes

Hogyan kerülnek ide a vidrák?

Ez az egyetlen vidra menhely az országban. Ide kerülnek állatkertekből a kis vidrák, de az emberek is figyelmesen járnak-kelnek és idehozzák őket, vagy értesítenek minket, ha találnak egy bajba került állatot. Volt, hogy Kaposvár sétáló utcáján találtak egy kicsit. Ő volt Bendegúz, aki 2 naposan került ide. De találtak táborhelyen, focipályán is kicsinyeket.

Miért nem maradnak az anyjukkal?

Az emberek egyre inkább elveszik az állatok életterét. Ha két kölyök születik a vidra mamának, akkor költözteti őket, hogy nagyobb biztonságban legyenek, elterelje a figyelmet, sőt becsapja a ragadozókat. Ilyenkor megesik, hogy nem tud visszamenni a másik kölyökért és az ottmarad védtelenül. De van, hogy elpusztul az anya, halászhálóba gabalyodik, elüti az autó vagy lelövik az orvvadászok.

A vidra fokozottan védett állat, de ez sok embert nem akadályoz abban, hogy pusztítsa őket. Azt kellene megérteni, hogy nem azért védett, mert szép, vagy mert kicsi, hanem mert hasznos. A halas tavakat tisztítja.

Beteg halakat, halászati mellékterméket eszik. Erre leginkább a tiszai ciánszennyeződés után jöttek rá. Sokan mondják, hogy megeszi az értékes halakat is. Lehet ellenük védekezni elterelő etetéssel vagy villanypásztorral.

Fotó: Telegdi Ágnes

Hogyan tudják a Vidraparkban pótolni az anyai gondolkodást, nevelést?

Általában 3-4 hónapos korukig szopnak, aztán kezdenek el enni és 1 éves korukban válnak önállóvá. Akkor lehet őket kitenni a természetbe. A picit is ki kell tenni, hiszen vadállat. Nem szabad őket szelíddé nevelni, mert akkor nehezen menne a visszaengedés az élőhelyükre. Pótoljuk az anyai gondoskodást és tanítjuk őket vadászni is.

Hová kerülnek az itt felnevelt állatok?

Olyan természetvédelmi területen szoktuk elengedni őket, ahol kevés az ember, ahol minden körülmény adott a számukra. De Hollandiában is várnak most húsz vidrát. Bendegúz viszont itt marad. A vidra territoriális állat. A fajtársa is lehet ellensége. Őneki jobb, ha itt éli le az életét.

Hogyan lesz valakiből pót vidramama?

2000 óta vagyok itt. Önkéntesként kezdtem, 2007 óta pedig hivatalosan is itt dolgozom, 2013 óta pedig itt élek. Szimbiózisban élünk az állatokkal, a természettel. Itt nincs munkaidő. Nem arról szól, hogy délután kettőkor, négykor, fél ötkor kiesik a toll a kezemből, vagy leállítom a gépet és hazamegyek és élem a saját életem. Ez 24 órás szolgálat. Etetni kell őket, mint a kisbabákat. Gondozni, hiszen ők is lehetnek betegek, és mint a gyerekek, éjszaka is.

2007 óta 21 vidrababát nevelt fel.  Ez egyfajta küldetés?

Az állatvédelem mindig is foglalkoztatott. 2009-től hivatalos állatvédőr vagyok. A yorki kutyák a szívem csücske, de minden fajt mentünk.  Figyeljük a hirdetéseket és megyünk, ha valami gyanús. Például, amikor mobiltelefonért hirdettek kutyát. Kettőt vittem érte. Volt olyan kutyus, aki vakon került Bonyhádon egy szeméttelepre. Megöregedett. Nem hozott több hasznot a gazdájának, hiszen szaporítók voltak, csak azért tartották, hogy szüljön. Ő volt Myra. Hazahoztam, és befogadtam. Elment már az örök vadászmezőkre, de könyvbe illett az élete. Megírtam.

Lutra. Ugye mennyire ismerős Fekete István regénye? Petesmalom a nyugalom szigete. Embernek, vidrának és megannyi más élőlénynek. Szimbiózisban élünk.

Márta szerint mindenkinek szimbiózisban kellene élnie a természettel. Mert az úgy nem sokáig tartható, hogy csak elveszünk és nem adunk vissza semmit. „Tisztelni kell minden élőt…mert tükör az életünk,minden cselekedetünk…, egyszer visszakapjuk amit adtunk,legyen az jó vagy rossz..” mondja Balogh Márta. Legyen így.

S ha kedvet éreznének egy szép őszi kiránduláshoz, nosza rajta kerekedjenek fel:

Petesmalmi Vidrapark – Lábod
GPS koordináták: 46° 22,73’É, 17º 50,18’K
Nyitva: minden nap 10.00-18.00 óra között
Telefon (Balogh Márta): +36 (30) 474-2491
E-mail: vidrapark@stvsz.com

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.