Rizlingországban járt a Mikulás, csodát talált

Sokfelé járt a Mikulás az elmúlt napokban, szánon, vagy pónifogattal, de lényeg hogy mindenütt örömmel várták a gyerekek.  Rezi, az erdővel és szőlős dombokkal körülölet, a Keszthelyi-fennsíkon lehelyezkedő település is kitett magáért. Összefogott az önkormányzat és a helyi civilek, és különleges programmal várták a kicsiket és a felnőtteket.

Olyan programot szerettünk volna nyújtani a családoknak, ami illeszkedik az egész évi programsorozatba. – mondta Tafota Istvánné, Gabi a rendezvény motorja. Arra törekszünk, hogy az értékmegőrzés jegyében minden régi szokást, hagyományt megőrizzünk, ezt tovább adjuk az új generációnak.

Hogyan kezdődött ez a munka?

Ezelőtt 6-7 évre tehető, amikor birtokba vettük a faluban elhagyatottan álló paplakot és a hozzá tartozó 1 ha-os nagy kertet. Pályázat segítségével felújítottuk és azóta turista illetve vendégházként működtetjük. Az épület 30 fő befogadására alkalmas, és gyönyörű, hangulatos a környezete. Pár éve elkezdtük a kertet is használni, ahol konyhakerti növényeket termesztünk, amit a közösségi konyhánkon vagy vendégeink étkeztetésében használunk fel. Kemencét építettünk társadalmi összefogással, ami nagyon közkedvelt helyszíne összejöveteleinknek. Ólakat is építettünk, melyben tyúkok, csirkék és kacsák kapirgálnak. A kert művelésétől fogva vált számunka nagyon fontossá a helyi termék kérdése és azóta próbáljuk helyzetbe hozni a helyi termelőket szinte minden rendezvényünkön mint pl. Gyümölcsoltó nap, Rizlingország ünnepe, a Betakarító nap és a Mikulás napja. Ilyenkor nagyon jó hangulat termelők és látogatók között.

Igyekszünk úgy alakítani az eseményeket, hogy az ne a pénzről inkább a barátságról, egymás dolgainak megismeréséről szóljon.

Szinte minden rendezvényünkön főzni szoktunk és kóstoltatjuk a kertből készített ételeinket.  Igen közkedvelt és elmaradhatatlan a zalai savanyú kerékrépa leves ,melyhez a közösségi kertünkben termelt, saját magunk által savanyított kerékrépát használunk. Mellé káposztás vagy krumplis lepényt sütünk.  De szívesen készítünk még pazar házi réteseket, sütjük a kemencében a sülteket, tésztaféléket. A kürtőskalács sütés egyébként a  nyári szabadidős programok, táborok elmaradhatatlan része.

A civilek, az őstermelők összefogása a Mikulás ünnep is.

Az a célunk, hogy a helyi termelőket mindenki megismerje, tőlük vásároljanak. Legyen ez forró szörp, kézműves csoki, vagy méz, egészen a fafaragóig vagy a virágkötőig. A helyi értékeket kell legelőször közkinccsé tenni, abból lehet aztán tovább, folyamatosan építkezni.

Milyen programok vannak még a hagyományőrzésre a faluban?

A régi idők receptjei megjelennek a gasztronómiában is és a szőlészet-borászatban is.

Ilyen lesz például a januári disznóölésünk, ahol a helyi sajátosságoknak megfelelően, régi eljárások, régi receptek alapján készítjük el az ételeket, alapanyagokat. De ezt teszik a hozzánk idelátogató csoportok is, akik hozzák a saját receptjeiket, ízeiket. Ilyenkor megmutatjuk a másiknak, hogy mit tudunk a konyhában, de azt is, hogy milyen kulturális értékek vannak a településeinken, vidékeinken.

Nincsenek előre leszervezett műsorok ilyenkor, hanem a vendégek mutatkoznak be és ők teremtik meg a jó hangulatot is. Aztán a nap végén a szakavatott zsűri dr. Gundel János professzor vezetésével elmondja az ítéletet az elkészült ételekről.

A rezi vár aljában, igazi adventi hidegben, közel száz kisgyermek várta a lovasfogaton érkező Mikulást, aki becsülettel állta a sarat és mindenkit megajándékozott. Ám a csillogó gyermekszemek boldogságát tovább lehetett fokozni, mikor mindenki a kezébe kapott egy nyers kürtőskalácsot és a parázs elé állva megsüthette a saját édes csemegéjét. Talán ez volt az, ami a falu télapójának a puttonyában leginkább előkelő helyen állt. Látni az örömet, a lelkesedést, ahogy a kicsik forgatták a tésztát, szívet melengető volt. Amikor ki-ki elkészült a maga tökéletes, vagy picit jobban megpirult alkotásával boldog maszatos arcocskával vitték körbe a család és az ismerősök, jelen esetben szinte az egész falu előtt, mint egy győzelmi lobogót. Nem pótolhatta volna ezt számukra semmiféle drága ajándék.

A kürtős kalács receptje pedig annyira nem titkos, hogy otthon bárki nyugodtan kipróbálhatja:

Kalácstészta

1 kg liszt

5 dkg élesztő

0,5 l tej

4 ek kristálycukor

1 cs vaníliáscukor

10 dkg margarin

1 kk só

4 tojás

Az élesztőt felfuttatjuk langyos tejben, melyhez hozzáadunk 1 kiskanál cukrot.  A maradék tejet fellangyosítom, hozzáadom a cukrot, vaniliás cukrot, sót és a darabokra vagdalt margarint. Addig kavargatom, míg a margarin elázik de nem forralom, langyos maradjon. Közben a liszthez leütöm a tojásokat, majd hozzáöntöm a langyos tejet az elkavart hozzávalókkal és kalácstészta állagúra dagasztom.  Míg kel, étolajba mártott papírtörlővel bekenem a kürtőskalácssütő fákat. A megkelt tésztából maréknyi mennyiséget tépek és kb  1,5 cm átmérőjű hurkákat sodrok, amit a henger alakú sütőfára spirál alakban feltekerek. A tésztát vaníliás cukros vagy fahéjas kristálycukorban belehempergetem, majd parázs fölött forgatva megsütöm.