Virágzó vidékünk

Sarkantyús sármányok telelnek a Cserebökényi-pusztán

A Csongrád megyei Cserebökényi-puszta a sarkantyús sármányok tradicionális telelőhelye. Az utóbbi hetekben több alkalommal megfigyelték kisebb csapataikat – írja weblapján a Körös-Maros Nemzeti Park.

Mint írják, a sarkantyús sármányok az északi tundrákon fészkelnek. Magyarország a telelőterületük északi határa, így itt nem túl nagy számban találkozhatunk velük.

Megfigyelése nehézkes, mert a madár nem kelt feltűnést, gyakran elvegyül a mezei pacsirták vagy a réti pityerek csapataiban, ilyenkor az ember közeledtére gyorsan elrepül. Ugyanakkor ha magányosak, vagy kizárólag saját fajtársaival tartózkodik az adott területen, közel engedi magához az őt megfigyelni szándékozó embert.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

A Körös-Maros Nemzeti Park tájékoztatása szerint Dr. Bod Péter ornitológus az 1989-1996 közötti időszakban csaknem hetven alkalommal figyelt meg sarkantyús sármányokat Cserebökény térségében. A legtöbb madarat, összesen 132 példányt, 1990. november 15-én látta. A megfigyelések döntő többsége a Veres Zoltán-pusztán történt. Azóta is minden télen előfordulnak itt, rendszerint tíznél kisebb egyedszámú csapatokban.

Idén december közepe és január közepe között öt alkalommal figyeltek meg sarkantyús sármányokat a madarászok. A legnagyobb megfigyelt csapat 27 példányból állt.

A sarkantyús sármányok leginkább az aprófüvű, csenkeszes, intenzíven legeltetett területeket kedvelik, ahol találnak maguknak apró gyommagvakat. Kedvelt eleségük az egérfarkfű magja.

Hazánkban egyébként egyre többször bukkannak fel ritka madarak: néhány napja egy Magyarországon még sosem látott szibériai kismadarat fotóztak a Szentendrei-szigeten, májusban pedig üstökös récék jelentek meg a Tihanyban.

Olvasói sztorik