A Csongrád megyei Cserebökényi-puszta a sarkantyús sármányok tradicionális telelőhelye. Az utóbbi hetekben több alkalommal megfigyelték kisebb csapataikat – írja weblapján a Körös-Maros Nemzeti Park.
Megfigyelése nehézkes, mert a madár nem kelt feltűnést, gyakran elvegyül a mezei pacsirták vagy a réti pityerek csapataiban, ilyenkor az ember közeledtére gyorsan elrepül. Ugyanakkor ha magányosak, vagy kizárólag saját fajtársaival tartózkodik az adott területen, közel engedi magához az őt megfigyelni szándékozó embert.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájékoztatása szerint Dr. Bod Péter ornitológus az 1989-1996 közötti időszakban csaknem hetven alkalommal figyelt meg sarkantyús sármányokat Cserebökény térségében. A legtöbb madarat, összesen 132 példányt, 1990. november 15-én látta. A megfigyelések döntő többsége a Veres Zoltán-pusztán történt. Azóta is minden télen előfordulnak itt, rendszerint tíznél kisebb egyedszámú csapatokban.
A sarkantyús sármányok leginkább az aprófüvű, csenkeszes, intenzíven legeltetett területeket kedvelik, ahol találnak maguknak apró gyommagvakat. Kedvelt eleségük az egérfarkfű magja.
Hazánkban egyébként egyre többször bukkannak fel ritka madarak: néhány napja egy Magyarországon még sosem látott szibériai kismadarat fotóztak a Szentendrei-szigeten, májusban pedig üstökös récék jelentek meg a Tihanyban.