Virágzó vidékünk

Kőgombák öltöztetik az Upponyi-sziklaszorost

Kőgombák öltöztetik az Upponyi-sziklaszorost

A helyiek méltán büszkék a környék természeti csodáira, a táj szépségére.

Mintegy 350-en lakják a festői környezetben elterülő borsodi falut, melyet Ózd felől a szép Pétervásári-dombság zöldes, helyenként erdővel, bokrokkal borított domboldalai, délre, keletre és északra pedig a Bükk legöregebb része, az Upponyi-hegység vonulatai ölelnek át.

A települést kísérő patakocska partján magasodó ősi hegyek meredek sziklafalai és a hegység valamelyik hangulatos csúcsáról kitárulkozó panoráma turisták sokaságát csábítja a környékre.

Az Upponyi-szoros hazánk egyik legnagyobb méretű szurdoka, mely a Lázbérci Tájvédelmi Körzet egyik legjelentősebb értéke. Bal oldalán a sziklák tetején lévő kereszt a reformáció terjedésének határát jelképezi. A szoros enyhén karsztosodott mészkövében számos kisebb barlangot is nyilván tartanak.

Lázbérci Tájvédelmi Körzet

A Lázbérci-víztároló mesterségesen kialakított tó, amelyet a Bán-patak völgyének elzárásával 1967 és 1970 között azzal a céllal hozták létre, hogy ivóvízzel lássák el a Sajó-völgy településeit. A víztároló Uppony felőli részén meredek sziklafalak, kőfülkék, törmeléklejtők, jellegzetes kőgomba képződmények láthatóak. A területét magában foglaló Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté, s ez Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége.

Upponyban járva a látogatók megismerhetik a természetben fennmaradt emlékeket. Az őrt álló Dedevár, a romjaiban néma földvár, s az Upponyi-hegység beszédes leletei az őskor és a középkor világát mutatják meg, míg a sűrű erdőkkel borított hegyoldalak harmonikusan foglalják keretbe történelmünk e kicsiny települését.

Fotók: Bódi Katalin

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik