Másfél év után vették újra videóra a zempléni hiúzt

Másfél év bizonytalanság után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a WWF Magyarország kameráján keresztül. A korábbi, 2015. év végén rögzített videó óta sem nyomok, sem felvételek nem adtak egyértelmű jelet az állat hogylétéről - a kutatók aggodalmára. Idén tavasszal előbb vadászok látták, a most közölt felvétel pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy a macskaféle köszöni, jól van.
Korábban a témában:

A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda. Ezt követően sem nyomok nem árulkodtak a jelenlétéről, sem további kamerafelvételek.

Mivel a hiúz állomány nem stabil hazánkban, így minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Ha hónapok telnek el nyomok nélkül, akkor sajnos a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve. Ez az eset azonban szerencsés fordulatot vett. Az állat az új felvétel alapján úgy tűnik, remekül érzi magát

– mondta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

A kamerán látható Zemplénben élő hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám, nagyragadozó- kutató azóta figyeli és kíséri az útját.

Idén április végén vadászok jelezték, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kameracsapda felvételeket ezután begyűjtöttem, és a videó megerősítette, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket, erdei élőhelyén

– osztotta meg velünk Szabó Ádám.

Hiúzok Magyarországon

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában. Azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.

A hazánkban őshonos hiúz és farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra.

Fotó: MTI

Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozóink a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már 10 és 20 közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony érték, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.

A WWF Magyarország célja, hogy a védett fajok állományáról minél többet megtudjunk, hogy megfelelő védelmet biztosíthassunk számukra. Emellett nagyon fontos, hogy szemléletformálással felkészítsük a társadalmat a ragadozók jelenlétére. Újra meg kell tanuljuk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik

– fogalmazott Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A hiúzok védelméért bárki sokat tehet, havonta akár már néhány gömb fagylalt árával egy szimbolikus örölbefogadáson keresztül.

Budakeszin él Európa legidősebb hiúza
Hubert, a vadaspark korelnök nagyragadozója idén már a 23. életévét ünnepli.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.