Igen, a nyár bőkezűen bánik velünk, egymás után ajándékoz a látványos virágmezőkkel. Levendula-, vöröslő pipacsokkal borított rét, vagy bíborhere tenger után most előttünk sorakoznak a virágzó vidék napraforgó táblái.
A napraforgó végeláthatatlanul tarkítja a vidéki tájat, a sárga szirmokkal keretezett tányérnyi virágfejek pedig káprázatosan üde színfoltjai a nyárnak. Mint az alábbi fotókon láthatjuk, nem csupán Japánban virágzik milliónyi napraforgó.
Íme a bámulatos napraforgó tábla Eger határában
Miért forog a napraforgó?
Mint azt már tudjuk, a napraforgó képes olyan mozgásra, ami követi a Napot az égen. Már több ezer éve rácsodálkozhattak erre a nem mindennapi jelenségre, de egészen 2016-ig senki nem jött rá, hogy mi irányítja ezt a folyamatot.
A kutatók több kísérletet is elvégeztek. A vizsgálatok során azt látták, hogy a napraforgó szára az egyik oldalon gyorsabban növekszik, mint a másikon. A reggeli időben egyes gének sokkal nagyobb számban működtek a szár kelet felé eső részén, majd délutánra ez megfordult. Mindezek ismeretében elmondhatjuk, hogy először a szár egyik oldala nő, majd a másik.
Ez alapján két növekedési mechanizmust dolgozik a napraforgóban: az egyik a növény normál növekedését működteti a rendelkezésre álló fény függvényében, a másik pedig a belső, cirkadián ritmus szerinti növekedés, ami a szárat egyik majd másik irányba hajlítja- olvashatjuk a szertár oldalán.
Miért kell a Nap felé fordulni?
A kutatók azt is észrevették, hogy a kelet felé fordult napraforgók reggelente hamarabb felmelegednek és emiatt ötször annyi rovart vonzanak a virágzatukhoz, mint a nyugat felé fordult társaik. A Nap felé fordulás tehát egyfajta evolúciós előnyhöz juttatja a növényt, hiszen amelyik a legmelegebb, azt fogják a legtöbben beporozni, így a szaporodási siker borítékolható.
Fotó: Szinok Gábor