A Káli- medence szelíd tája a Balaton-felvidék utánozhatatlan hangulatával lenyűgöző látvány. A változatos formájú hegyek által koszorúzott mediterrán tájban harmonikusan olvad össze a középkor sűrű településhálózatát idéző falvakkal, szőlőskertekkel, erdőkkel. A Káli-medence valóban egy virágzó vidék.
- Jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel. Ezen a területen már 900 körül jelentek meg a honfoglaló magyarok- olvashatjuk Salföld honlapján.
- Az Árpád-házi királyok idején a községet Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzetségbeli tagja Sal (Saul) volt. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak.
- A falu élete a török hódításig virágzott; állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás azonban elpusztította a falut. Csak 1711 után éledt újra.
- A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban, a helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt.
- 1973-ban mégis hanyatlani kezdett a falu, a lakosság a kiemelt övezetnek számító Balaton-partra vagy városokba költözött, megkezdődött az elvándorlás. Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám. Az egyetlen jó a rosszban, hogy a falukép viszonylag érintetlen maradt, és ez vonzotta ide a máshonnan ide kikapcsolódni, felüdülni járó bebírókat.
- A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot.
- Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal.
A csodás fotókért köszönet Herczeg Ritának.
Salföld falvának határában található a Nemzeti Park gondozásában álló Salföld Major.
A majort 1997-ben, ahol egy működő gazdaság életét és őshonos magyar háziállatfajtákat: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat. A nemzeti park első ökoturisztikai bemutatóhelye ad otthont a Regényes Park című fotókiállításnak is.