Virágzó vidékünk

Így nézett ki egy falu az Árpád-korban

Tiszaalpáron most újítják fel a korábban rekonstruált települést.
Korábban a témában:

A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, igaz az eredetihez képest kissé „zsúfolt formában“, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A rekonstrukció óta a terület állapota nagyon leromlott, így szükségessé vált a felújítása – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park weboldalán.

A falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók. A félig földbe mélyített nád vagy földfedésű veremház – mely Árpád-kori népi építészetünk leggyakoribb típusa – a XX. század elején, sőt még később is megtalálható volt falvainkban. A házak berendezése igen egyszerű, így minden lakóházban volt kemence, ülőgödör, és feltehetően polcok is.

A mindennapi élet tartozéka még a házakon kívül épített, úgynevezett külső kemence. Ezeket miként a veremházakat szintén a földbe mélyítették. A külső kemencéket főleg sütésre használták, de alkalmazták szárításra és aszalásra is.

Az állattartás emlékei a különböző méretű és formájú vesszőfonatos karámok. Ezek többnyire kör vagy négyszög alakúak voltak. A falvak vízellátását kutak biztosították, bár falvaink többsége víz mellé települt. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is látható. A gabona tárolására különböző nagyságú és alakú földbe ásott vermeket használtak. Amikor a tárolóvermek tönkrementek, utána hulladékgödörként szolgáltak.

A felújítás várhatóan október elején ér véget, amikortól újra látogatható lesz a rekonstruált honfoglalás kori település.

Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.