Virágzó vidékünk

100 évesek a szilváskői barlangok

Ilyen kemény kőzetben nagyon ritkák a föld alatti járatok.

Salgótarján közelében a bazalttal fedett Szilváskő-hegy gerince alatt megközelítőleg 5 méter vastag széntelep helyezkedett el, melynek 2,5 méter vastag „felső padját” a XX. század második évtizedére jórészt letermelték. A biztosítás nélküli vágatok 1917-ben beszakadtak, ami a felszín egyes részeinek egy méter körüli lesüllyedésével járt.

Szilváskő, ahonnan látszik fél Magyarország
A környék természeti csodákat kínál a turistáknak.

A bányászati tevékenység hatására „megbillent” hegy bazaltjában hasadékok és azon belül úgynevezett konzekvencia barlangok keletkeztek. Az eddig feltárt 30 hasadék közül a legnagyobb a Szilváskő-barlang.

Egy helyi kutatócsoport 1982-ben még csupán sziklahasadéknak vélte a Szilváskői-bazaltbarlangot, ám 2000-ben egy kisebb bontás révén újabb, legalább kétszáz méteres szakaszt tettek kutathatóvá. A barlang nyílásáról sokan tudtak, ám hogy valójában ez száz méter hosszúságú, s négy-öt méter széles járatokat rejt a hegy mélyében, még a szakemberek sem sejtették. A felfedezés különleges értékét az adja, hogy kivételesen ritkán fordulnak elő ilyen kemény kőzetben barlangok.

Fotó: Drexler Szilárd

Honnan tudjuk ezeket? Valóban egy évszázada keletkeztek a zegzugos lefutású járatok? Vannak ehhez hasonlóak a világban? Ezekre a kérdésekre is választ keres a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. által a salgóbányai Geocsodák Házában 2017. szeptember 7-én sorra kerülő konferencia, melyen kutatók, barlangászok, geológusok vitatják meg a barlangászat aktuális kérdéseit. A program a hasadékrendszerben vezetett barlangi és geológiai túrákkal zárul.

A szervezők a délelőtt 10 órakor kezdődő eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Kiemelt kép: Drexler Szilárd

Olvasói sztorik