Medvét láttak a Bükkben

Mint arról a napokban beszámoltunk, az Aggteleki Nemzeti Park környékén a nyomok alapján feltehetőleg egy anyamedve és bocsa kóborol.

A park tájékoztatása szerint ez nem meglepő, hiszen a Szlovák- és az Aggteleki-karszt egy földrajzi területen fekszik. A medvék érkezése teljesen rendben van, és még az is előfordulhat, hogy megtelepednek Magyarországon.

Információink szerint az elmúlt időszakban Nógrád illetve Heves megyében is több vadász talált medvére utaló nyomokat, ami azért sem elképzelhetetlen, mert három éve Salgótarjánban lőttek ki egy állatot, de az is előfordult, hogy egy lengyel medve Szlovákián keresztül észrevétlenül barangolt át hazánkba.

Az Országos Vadászkamara a Sokszínű Vidék érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években egyetlen vadász sem számolt be medvével való találkozásról, a Bükki Nemzeti Park viszont kérdésünkre válaszolva azt írta, hogy

2017. július elején a Bükkből kaptak bejelentést medve előfordulásáról, és bár a helyszínelés során nem sikerült bizonyítani az állat jelenlétét (lábnyom, ürülék, szőr nem került elő), ez nem jelenti azt, hogy a megfigyelés téves vagy a bejelentés hamist lett volna.

Mint írták, több megfigyelés alapján feltételezhető, hogy huzamosabb ideig, akár 5-8 hónapig is itt tartózkodhatnak a medvék, habár jelentős aktivitási területtel rendelkező fajról van szó.

Megtudtuk azt is, hogy konkrét bizonyított előfordulásra utaló nyom (karomnyom egy fatörzsön) több mint egy éve, 2016. augusztus 17-én került elő.

A fajról

Az európai barnamedve korábban általánosan elterjedt faj volt, de napjainkra ma már leginkább csak néhány magasabb hegységben találhatók meg. Az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk, de stabil állományaik vannak a szlovákiai hegységekben így például az Alacsony- és Magas Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák-paradicsomban is amely közvetlenül határos a Szlovák-karszttal is és egy földrajzi egységet alkot az Aggteleki-hegységgel.

A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy gímszarvas  méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig vackában tölti.

Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.

A barna medvékre nem jellemző a területtartó viselkedés, az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál többen is összegyűlhetnek. A szaporodási időszakukra jellemző hogy a május-júniusi párzást követően a bocsok 350-500 gramm körüli súllyal január-februárban jönnek a világra. Az első 3-4 hónap után hagyják el a vackukat, de kezdetben nem tesznek meg nagy távolságokat.

Ilyenkor ősszel “töltik fel” tartalékaikat, és zokon vehetik, ha megzavarják őket táplálkozás közben.