Zirci arborétum
A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt.
Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze. A fajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40%-uk a Cuha völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találjuk Magyarország legidősebb simafenyőit. Tavasszal a patak két oldalán ex-situ védett lágy szárú fajok virágai nyílnak. Védett a növénykert kétéltű- és denevérfaunája is.
A bejáratnál a középkorban kialakított, egykori halastavat az arborétumot átszelő Cuha-patak vize táplálja. A park állandó lakói a mókusok; a fák között időnként őzek is feltűnnek.
Őrség
Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.
A patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elő, helyet adva a struccpáfránynak, a európai zergeboglárnak, különféle mohafajoknak, a kereklevelű harmatfűnek, a tőzegepernek, a vidrafűnek és még számos védett növénynek.
Szarvasi arborétum
A Szarvasi arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert; a Hármas-Körös egyik holtága mentén alakult ki, és mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen. Itt mára már 5 fás növénygyűjtemény található; a “Pepikert”,a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert.
Az Arborétumban megforduló látogatók száma éves szinten 70-90 ezer fő, akik egyénileg, családdal vagy szervezett kirándulás során, csoportosan érkeznek. A látogatható terület 65 hektár, amely erdei utakon vagy szilárd burkolatú sétaúton járható be.
A világhírű dendrológiai gyűjtemény mellett lágyszárú növények, gombák és számos zoológiai érték található itt. Az útvonalak a fásszárú növényfajokat jelző táblák segítségével egyedül vagy szakvezetéssel irányítottan járhatók. Esős időben javasolt fakultatív program lehet Pepi gróf Varázstanyájának meglátogatása az Üvegház megismerése vagy a kiszabadulós játék kipróbálása a Titkok kertjében.
Dobogókő
Dobogókő üdülőtelepülés Komárom-Esztergom és Pest megye határán, a Dunakanyar szívében, Budapesttől 25 km-re, észak-nyugati irányban található. Nevét a Visegrádi-hegység és egyben a Dunakanyar legmagasabb csúcsáról Dobogó-kőről (699 m) kapta.
Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.
Dobogókő számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében található többek közt:
- a vadregényes Rám-szakadék
- a Thirring-szikla (Turul körút)
- a Zsivány-sziklák
- a Ferenczy-szikla a Rám-hegyen
- a Vadálló-kövek
Dobogókőn halad keresztül többek közt az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút.
Gemenci erdő
A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg.
A Gemenc Magyarország egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő.
A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható.
A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található.
Szalajka-völgy
A népszerű és kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található.
A középhegységi jellegű völgy a 19. században, Szilvásvárad lakóinak akkori megélhetése, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. A völgy fő vízforrásában, a Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, de emellett mesterséges neveldéket is kialakítottak. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
A Szalajka-völgy olyan természeti érdekességek és látványosságok otthonául is szolgál, mint például
- a Fátyol-vízesés,
- a Szalajka-forrás,
- az Istállós-kői-barlang,
- az Erdei Múzeum,
- valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút).
A Szalajka-patak forrásai szélsőséges vízjárású, tipikus karsztforrások. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A völgy vadregényes növényzetéből az erdőtársulások közel felét a gyertyános-tölgyesek, harmadát pedig bükkösök teszik ki. A kirándulások során az ég felé magasodó kocsányos és csertölgyek árnyékában is megpihenhet a figyelmes erdőjáró.
Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be.
Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye (3300 fa és cserje). A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai. A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét.
Az üvegházakban a trópusok sajátos növényvilágából:
- síksági esőerdők (pálmákkal),
- sivatagok (pozsgás növényekkel),
- hegyi esőerdők (mohákkal és páfrányfákkal) kapunk ízelítőt.
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.
A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente több ezren keresik fel.
Nyáron zöldellő erdők veszik körül, melyek ősszel gyönyörű aranyszínekre váltanak.
Lillafüred
Ha már kirándulás, akkor kihagyhatatlan célpont az Északi-középhegységben található Lillafüred – írja a FemCafé.
A környék rengeteg lehetőséget ad a túrázásra, de azoknak is kitűnő úti cél lehet, akik nem rajonganak a hegymászásért. Ha már ott jársz mindenképpen érdemes végig sétálni a függőkerten, amely egyenesen a palotaszállóhoz visz fel és útközben tökéletes kilátás nyílik a hazánk legmagasabb vízesésére is. Közvetlenül a sétányról nyílik, az Anna-mésztufabarlangba is, amelyben különleges természeti látnivalókban lehet részed a megkövesedett falevelek lenyomataitól kezdve, a lelógó faágakig.
De Lillafüredről indul az 1920-ban épített kisvasút is, amivel egészen Miskolcig lehet elutazni és garantáltan nagy élményt jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Pilis
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) egy földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb kistája. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m).
A Pilis hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.
A Pilis hegység a nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, eredetileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóval.
Főbb kirándulóhelyei a Pilis-tető, a Szurdok Pilisszentkereszt alatt és Nagy-Kevély.
