Virágzó vidékünk

Szürkemarhák érkeztek karbantartónak a Kiskunságra

Nem lehet őket semmilyen gépi beavatkozással helyettesíteni.

Magyar szürke szarvasmarhák érkeztek a napokban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Böddi-székre, ahol egy hatalmas tájátalakítással járó természetvédelmi programban kapnak kulcsfontosságú szerepet – olvasható a nemzeti park weboldalán.

Fotó: MTI – Ujvári Sándor

A részben Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó Böddi-széken újraegyesítik a hatvanas években csatornával kettévágott szikes tavat, és kiterjesztik a madarak által kedvelt, sekély szikes vízzel borított területet.

A tómedret azonban annak idején kettévágták a Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból káros következményekkel járt: a csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, befolyásolja a szikes tó vízháztartását és hozzájárul a tó lefűződő öblözeteinek fokozatos feltöltődéséhez, elmocsarasodásához. Ennek a folyamatnak a visszafordításán dolgoznak immár négy éve uniós támogatással a természetvédelmi szakemberek. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és gazdag élővilágát, nem elég újraegyesíteni a tómedret, hanem vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet.

Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Ebben van fontos szerepe a legelő állatoknak, melyek taposásukkal és rágásukkal elvégzik ezt a feladatot. A mocsári területek legeltetése jelenleg egy kisebb létszámú magyar szürke gulyával indult meg, az állatok az igazgatóság meglévő állatállományából érkeztek a területre.

A szürkemarhák hatása az ökoszisztémára

A legelő állatok jelenléte nem csak a növényzetre, hanem az egész ökoszisztémára hatással van, ezért nem lehet őket semmilyen gépi beavatkozással helyettesíteni. Előnyük például, hogy a nyugodtan legelésző nagytestű állatok nem zavarják a madarakat, a trágyájuk miatt pedig gazdagabbá válik a terület rovarvilága, ami vonzza a rovarevő madarakat és kisemlősöket, azok pedig a ragadozó madarakat is.

Kiemelt kép: MTI – Ujvári Sándor

Olvasói sztorik