A magyar tenger északi partján elterülő, több, mint 800 éves múltra visszatekintő Balatonfüred földrajzi adottságai, gyógyvizű forrásai és felejthetetlen borai miatt a legnépszerűbb balatoni üdülőhelyek egyike. A település 1971-ben kapta meg a gyógyüdülőváros címet, majd 1987-től a „Szőlő és a Bor nemzetközi városa” lett – hogy ezúttal a hagyományos Anna-bálok népszerűségét ne részletezzük.
A minden porcikájában turistacsalogató város parti sétánya a világhírű bengáli hindu költő Rabindranath Tagore nevét viseli, aki itt gyógyíttatta szívbetegségét 1926-ban. Felépülését követően hálája jeléül hársfát ültetett a gyógyparkban: tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. S valóban: Tagore a fa ültetése után még 14 évet élt.
Ha nem vagyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasszal megújuló leveleidet az erre vándorlók felett: a költő szeretett, míg élt – írta.
A költő emlékfája és szobra körül az elmúlt évtizedekben gyönyörű liget alakult ki. Tagore példáját követve az évek során többek között Indira Gandhi, India néhai miniszterelnöke, Salvatore Quasimodo, Nobel-díjas olasz költő, több tudós – köztük a Nobel-díjas Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György – és politikus is ültetett itt emlékfát Tagore előtt tisztelegve.
Az ember Isten kertjében él
A balatonfüredi önkormányzat és a Hamvas Béla Asztaltársaság a Tagore sétányon 2000-ben ültetett emlékfát Hamvas Béla Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros emlékére. A „Hamvas-hárs” alatt Hamvas Béla március 23-i születésnapja emlékére minden évben ünnepséget tartanak, amikor a magyar mellett még egy nyelven „a fára olvassák” Hamvas Béla szövegét a Fák című esszéből. A fa mellett elhelyezett kőlapon a tisztelgés jeléül ez olvasható: „Az ember Isten kertjében él”.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
