Megérkezett a mozikba a Vad Balaton

Április 19-től vetítik a magyar mozikban a Balázs Béla-díjas Mosonyi Szabolcs és alkotótársa, Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer legújabb természetfilmjét, a Vad Balatont, amely négy évszakon át mutatja be Magyarország legnagyobb tavának élővilágát, valamint a Balaton keletkezésével is megismerteti a nézőt. A Vad Balaton a Vad Magyarország, a Vad Szigetköz és a Vad Kunság című filmek sorát folytatja – hangsúlyozta Farkas Attila, a Pannonia Entertainment terjesztési vezetője a film pénteki sajtóvetítése után. A sorozat célja, hogy felkeltse a nézők érdeklődését a legszebb magyar tájak iránt, hogy személyesen is ellátogassanak a mozivásznon megelevenedő vidékekre.

Országszerte több mint 50 mozi tűzte műsorára a filmet, amelynek nagy részét 4 K-ban rögzítették. Mosonyi Szabolcs, a film rendezője, operatőre és vágója elmondta:

két évig forgatták a filmet, az utómunka fél évig tartott és alapvetően televízióra készült a Médiatanács Mecenatúra programjának támogatásával. Azonban olyan sok anyag kimaradt a televíziós változatból, hogy úgy gondolták, széles vászonra készítenek egy nagyobb lélegzetű filmet.

Mosonyi Szabolcs járta a terepet, de ő maga vágta, fényelte is a filmet. A vadmacskákról, denevérekről készült felvételeket más operatőröktől vásárolták meg. A képek nagy része 4K-ban készült, de például a gyurgyalagok verekedéséről vagy a pontyok ívásáról szóló felvételeket HD-ben rögzítették.

Be kellett ezt vállalnunk a képminőségben, mert ha a természetet lassítva, super slow motion-nel mutatjuk be akkor sokkal több minden tárul fel előttünk, és így több érdekességet tudunk megfigyelni

– magyarázta.

A forgatás első évében, a terep feltérképezése során a véletlen nagy szerepet játszott.

Az állatokkal kapcsolatban feljegyeztük, hogy milyen volt az idő, hányadikán készültek a felvételek és milyen klimatikus körülmények között. Utána a következő évben erre rákészültünk, hogy az elejétől a végéig kidolgozhassuk a teljes jelentet

– hangsúlyozta.

A film összekapcsolja a geológiát a vadvilággal. Koncepciójuk volt, hogy a szokásos természetfilmes idővonalon haladva az évszakokat követik végig, míg a földtörténeti korban visszafelé haladnak az időben. A film elején mutatják be a berkeket (mocsaras, elzárt, lassan feltöltődő öböl), amelyek néhány száz évvel ezelőtt alakultak ki. De százezer-millió éveket visszafelé haladva az időben jelennek meg a filmben többek között a vulkánok, a Pannon-tó üledékei, később pedig az ősóceán maradványai. Egy-egy állatfaj bemutatását is a geológiához kapcsolták, így kerültek a filmbe például a bazaltsziklákon költő hollók is. Elmondta azt is, hogy míg a Vad Szigetköznél a hódok, a Vad Kunságnál pedig az aranysakál volt a főszereplő, addig ebben a filmben a tavat próbálták megszemélyesíteni.

A Balaton az küzd, az lélegzik, az él, az mozog. Minden évszakban más arcát mutatja, és a környezete is mindig változik

– magyarázta Mosonyi Szabolcs.

Kiemelt kép: Facebook/Vad Balaton