Lengedezik a virágzó árvalányhaj, a magyar rétek legékesebb pázsitfüve

Napok óta országszerte több helyen lengedezik a rétek, domboldalak egyik legszebb vadvirága. Az árvalányhaj népi kultúránk becses dísze, szigorúan védett természeti kincs. Eszmei értéke ötezer forint.

A történelem során a falusi nép fontos díszítő eleme volt az árvalányhaj bokréta, amely nem csak a szobáknak, hanem a legények, majd a cserkészek kalapjának is fontos kiegészítőjeként szolgált ünnepei alkalmakkor. A növény egykor igen elterjedt volt, a rozmaring és a tulipán mellett a magyar ember egyik legkedveltebb növényének számított.

Az árvalányhaj a homoki rétek, legelők, homokpuszták jellegzetes növénye. Ahol előfordul, ott tömegesen mutatkozik, vagyis ameddig a szem ellát, hullámzik a rét, ahogy fújja a szél.  Az árvalányhaj a száraz és meleg éghajlatot kedveli, és igencsak különleges a talajigénye, melynek köszönhetően csak a nitrogénban szegény, meszes, homokos, háborítatlan területeken él meg. Hazánkban békés otthonra talált a Kiskunsági Nemzeti Parkban, valamint Észak-Magyarország és a Dunántúl lankás domboldalain.

A mintegy 20-30 cm magasságú növény az év nagy részében szinte észrevétlenül éli az életét, virágzásakor azonban halvány tollai beborítják a mezőket. Május 7-én ezt a gyönyörűséget pillantotta meg Bódi Katalin fotóriporter Nógrádmegyer határában, és elragadtató felvételeket készített az árvalányhaj-mezőről.

Kiemelt kép: Bódi Katalin