A Zala folyót kísérő ősgyepmaradványok természeti értékekben különösen gazdag területet jelentenek, a Batyki-láprét pedig a védett növény- és állatfajok számát tekintve még ezek közül is kimagaslik. A változatos mocsárrét, kékperjés láprét és kaszálórét társulásokból álló 50 hektáros gyepmozaik a Felső-Zala-völgy Natura 2000 terület legértékesebb élőhelye, ahol az év során 27 védett növényfaj virít – olvasható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park weboldalán.
A szakemberek május utolsó napjaiban végezték a területek festett karókkal történő kijelölést, s dolguk végeztével még elméláztak a változatos növényzetet csodálva. Ekkor pillantották meg a fokozottan védett méhbangó első példányát. Majd még egyet, majd még egyet, majd még egyet… Egyik legszebb hazai orchideafajunk összesen harminckét virágzó egyedét találták meg, így ezt a gyepfoltot is gyorsan körülzárták a védelmet jelentő karókkal.
A méhbangó az 1970-es évekig csupán hazánk néhány pontjáról volt ismert. Ennek részben számos táj alulkutatottsága és alulértékeltsége lehetett az oka, tény azonban, hogy a melegkedvelő faj a klímaváltozás következtében terjeszkedőben van. Ebben az a tulajdonsága is segíti, hogy nincs szüksége rovarbeporzóra, önmaga megtermékenyítésére is képes. Mivel mikroszkópikus magjait a szél messzire szállítja és a talajban sokáig életképes marad, számára kedvező körülmények közé kerülve megjelenhet olyan helyeken is, ahol nem várnánk, hiszen már „minden négyzetcentiméterét ismerjük”.
Ma a méhbangó tucatnyi kisebb-nagyobb állományáról tudnak Zala megyében, de a Batyki-láprétről korábbi adata nem ismeretes. Megtalálásával tovább növekedett az ősgyep természetvédelmi értéke. A méhbangó természetvédelmi értéke egyedenként 250.000 Ft.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
