Virágzó vidékünk

Két fiatalnak hála a fenékpusztai madármentő állomás épülete szebb, mint valaha

Két fiatalnak hála a fenékpusztai madármentő állomás épülete szebb, mint valaha

Két fiatal, vállalkozó szellemű festőművésznek köszönhetően a Fenékpuszta Madárgyűrűző- és Madármentő Állomás épületére rá sem lehet ismerni. Horváth Csongor Gergő és Őri Kristóf a régióban egyedülálló street art dekorációt készített el, amely rávilágítja a figyelmet a madár- és környezetvédelemre, valamint a balatoni élővilág megóvásának fontosságára, de a vasúttal közlekedőknek is új turisztikai látványosságot ad.

Horváth Csongor Gergő képzőművész a Sokszínű Vidék megkeresésére elmondta, ő leginkább a festészeten belül papíron, vásznon dolgozik, főként akvarellel készít figuratív- és portréképeket, valamint két éve beltéri faldekorációkat is, de a kültéri falfestésben is régóta szerette volna magát kipróbálni.

Fotó: Horváth Csongor Gergő

Amikor először láttam Kristóf graffiti-rajzait és spray-festményeit, az jutott eszembe, hogy újszerű megfogalmazás lenne ötvözni a graffiti stílust a hagyományos festészeti eljárásokkal, de amit jelenleg készítettük az street art. Kisebb kül- és beltéri dekorációkat mindketten készítettünk már, így jött a közös kültéri falfestés gondolata. Hosszas falfelület keresés után először a Fenékpusztai Madármentő és Madárgyűrűző Állomás és a MÁV munkatársai voltak nyitottak az elképzelésünkre

– nyilatkozott lapunknak Csongor, aki a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerezte diplomáját 2006-ban.

Fotó: Varga Júlia

Mivel az objektum erős felújításra szorult, az egész projekt az ötlettől a kivitelezésig mintegy két és fél hónapot vett igénybe, az épület falainak alapozását és az augusztusi kánikulát is beleszámítva.

Fotó: Horváth Csongor Gergő

A állomás felületein mindkét művésznek vannak egyéni alkotásai: Kristófé a barkós- és a függő cinege, Csongoré pedig a jégmadár. Közös alkotásuk az épület hat oszlopára komponált hatalmas rétisasfej.

Fotó: Varga Júlia

A sas ötletét először Kristóf vetette fel, melyet elég merésznek és rendhagyónak találtam ahhoz, hogy átértelmezze a helyi vizuális kultúráról alkotott kép fogalmát és térkihasználás szempontjából is előnyösnek tartottunk. A megvalósítás egy hatalmas tanulási folyamat volt mindkettőnknek, hiszen az alkotási módszereinket és látásmódunkat összehangoltan kellett kezelnünk, amely valójában minden alkotó számára nagy feladat

– tette hozzá Csongor, akinek alkotásait Dél-Koreában, Japánban és Németországban is láthatta már a nagyérdemű, de Budapesten és Nyugat-Magyarországi városokban is volt már kiállítása.

Fotó: Kecskés Kerese Bendegúz

Mint részletezte, Kristóf stílusjegyei közé a realisztikusabb megfogalmazás, a földszínek, a lágy színátmenetek, az aprólékosság, a részletkidolgozás és a kiszámíthatóság tartozik, ő pedig a másik véglet, és az expresszív megfogalmazást, az élénk színvilágoz, a légiességet, a lendületes ecsetkezelést, az összképre fókuszálást, és a kísérletezést képviseli.

Éppen ezért a festésnél keverve alkalmazták a kültéri és spray festéket is.

A sasfej összképe biztonsági okokból nem a vonatból, hanem az állomás közelében egy fix pontból látható és fotózható. Úgy gondolom, hogy a stílusaink a rétisas-festményben egyesülnek, amellyel a közös alkotást kívántuk megkoronázni, a helyi látnivalókat gazdagítani és kiemelt helyet foglal el mindkettőnk munkásságában.

Fotó: Varga Júlia

A fiatalok bíznak benne, hogy a jó példával sikerül lehetőséget nyitni további hasonló művek létrehozására is. Céljuk a street art műfaján belül és a festészetben való fejlődés,  valamint az igényes művek létrehozása, hogy az emberek is nyitottabbak legyenek az ilyen jellegű kezdeményezések felé és a falfestészetben a szépséget keressék.

Egy pozitívabb, barátságosabb környezetet szeretnénk teremteni általa, és fontosnak tartjuk, hogy minél magasabb színvonalú alkotások kerülhessenek ki a közösségi térbe.

Az MME logóját Őri Kristóf és Varga Júlia festették fel az épületre.

Fotó: Varga Júlia
Olvasói sztorik