Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal.

Eszerint hazánk földrajzi középpontja Pusztavacs területén található az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában, olvasható a település honlapján.

Pusztavacs, 2017. február 12.
Magyarország földrajzi középpontját jelölõ kõ, mely Pusztavacstól északra található. A fölé emelt Kerényi József tervei alapján 1978-ban épített 11m magas vörösfenyõbõl készült  nyolcszögletû, gúla formájú jeltorony jelképezi hazánk geometriai középpontját.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

A középpont az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá.

A tornyot Kerényi József tervezte, a napóra Gáti Gábor szobrász munkája. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömb álló toronycsúcs jelöli a pontot, írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Pusztavacs, 2017. február 12.
Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól északra található. Kerényi József tervei alapján 1978-ban épített 11m magas vörösfenyõbõl készült  nyolcszögletû, gúla formájú jeltorony jelképezi hazánk geometriai középpontját.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely.

A jeltornyot 1978. december 23-án avatták fel. 1985-ig évente itt a Képes Újság hetilap nagy béketalálkozókat rendezett, amelyeken a résztvevők száma minden hazai rendezvényt felülmúlt, több százezret tett ki az ország minden részéből ideigyekvők száma.

Pusztavacs, 2009. október 9.
Magyarország közepét jelölõ torony Pusztavacson. Az 1978-ban Kerényi József tervei alapján épített, 11 méter magas vörösfenyõbõl készült nyolcszögletû, gúla formájú jeltorony és a környékén pihenésre alkalmas, gyeppel borított 4,6 hektáros természetvédelmi terület, ligetes park fogadja az odalátogatókat.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A mindenféle infrastruktúra nélküli területen táborozók, éjszakázók évente mértéktelen károkat, pusztítást okoztak. Az 1984-es botrány után az ott tervezett népünnepélyeket nem tartják meg. Jelenleg a területet különösebb veszély nem fenyegeti, de a valamennyi őrizetlenül lévő értéket tönkretevő vandalizmus károkat okoz.

Magyarország jellemző pontjai között az ország közepét a Magyar Természetbarát Szövetség is megjelölte faragott tölgyfa oszlopon álló bronz jelvénnyel. A jelvény kör alakú, zöld mezőben fehér színű Magyarországon piros pont jelzi a nevezetes helyet. A rajz háttere aranyszínű szélrózsa.

A Honvédelem honlapján arról is olvashatunk, hogy a leginkább sátorra emlékeztető építmény tulajdonképpen mintegy 3200 méterrel távolabb van az ország valódi középpontjával. Az ugyanis a laktanya kerítésén belül, az egyik raktárépület közelében, egy erdős részen található.

Ez Magyarország leghosszabb nevű települése
Budapesttől alig 67 kilométerre fekszik egy 16 betűs falu.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Kommentek

This picture taken on November 8, 2016 shows Andatu, a Sumatran rhino, one of the rarest large mammals on earth, at the Rhino Sanctuary at Way Kambas National Park in eastern Sumatra. - There are no more than 100 left on the entire planet and Andatu -- a four-year old male -- is one of the last remaining hopes for the future of the species. He is part of a special breeding programme at Way Kambas National Park in eastern Sumatra that is trying to save this critically endangered species from disappearing forever. (Photo by GOH CHAI HIN / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.