A tavasz elhozza azt, amit a legjobban szeretünk az erdőben: kellemes napsütésben, madárdaltól hangos fák és színes virágszőnyeg között sétálhatunk. Ilyenkor még a fákat nem borítják levelek, és a beszűrődő napfény előcsalja az erdő alját beterítő virágokat. Nem kell botanikusnak lenni ahhoz, hogy megismerjük és megszeressük ezeket a növényeket, amik a maguk egyszerű szépségével kápráztatnak el bennünket, írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
Illatos hunyor
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="4016" width="6016" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság védett domb- és hegyvidéki területein a hóvirággal egy időben virágzik a védett illatos hunyor, mely hazánkban csak a Mecsekben és Dél-Dunántúlon honos. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Erősen mérgező!
Téltemető
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1098" width="1952" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Sárga, kehelyszerű virágot hozó kis termetű gumós növény a szintén védett téltemető. Gyakran már februárban virágzik. Fák alatti árnyékos részeket illetve a tápanyagban dús talajt kedveli. Vigyázat! A téltemető szára és virága is mérgező!
Májvirág
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="960" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Február végén, márciusban bontja kék színű virágait a védett májvirág. Virágai az új levelek kifejlődése előtt nyílnak, ezért úgy tűnik, mintha közvetlenül az avarból jönnének elő.
Odvas keltike
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="862" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az odvas keltike lilásvörös és fehér virágaival lombfakadás előtt lepi el az üde, tápanyagban gazdag talajú bükkös és gyertyános erdőket. Odvas gumóit egyes vidékeken burgonyaként fogyasztották.
Orvosi tüdőfű
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="853" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az orvosi tüdőfű virágzása pirosas-rózsaszínes bimbókkal kezdődik, amelyek később megkékülnek, a népi gyógyászat régóta alkalmazza főleg tüdőbaj, rekedtség ellen, toroköblítésre.
Tavaszi kankalin
A kankalinok több fajjal is képviselik magukat a kora tavaszi erdőkben. A szártalan kankalin védett, a kertekben is gyakran előfordul, míg a nem védett tavaszi kankalin gyógynövényként is ismert, gyökerét és hajtását köptető, nyugtató teákhoz használják.
Csillagvirág
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="768" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A csillagvirág virágai leggyakrabban kék színűek, ám ismerünk fehér, rózsaszínű, ibolyaszínű árnyalatokat is. Üde, nedvesebb erdőkben, főleg gyertyános-tölgyesekben, folyóvölgyekben, patakpartokon tett március-áprilisi sétáink során találkozhatunk velük.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A vadvirágok szépsége, illata minden kirándulót meggyönyörködtet, sokan rögtön késztetést éreznek arra, hogy leszedjék és hazavigyék, ahol a vázában még néhány napig illatozzon. Csakhogy a leszedett vadvirágok a hazautat is alig bírják ki és a vázában sem hosszú életűek, szépségük az eredeti, természetes környezetükben érvényesül csak igazán. Sokan azt hiszik, hogy az évelő növények virágának szedése nem pusztítja a természetet, hiszen a tőről újra kihajthat a következő évben. Igen ám, de minden évelő növénynek az ivaros szaporodás adja a megújulás lehetőségét. Vagyis ha a virágot épségben hagyjuk, és ez minél illatozóbb, színesebb, nagyobb, annál vonzóbbá válik a megporzó rovar számára és annál sikeresebb lesz a beporzás.
Menjünk tehát a szabadba és gyönyörködjünk a virágokban, készítsünk róluk emlékbe egy fényképet, de ne bántsuk, ne szedjük le őket!
Kiemelt kép: Pixabay