Páratlan ékszerek készülnek lószőrből a Nagykunságban

Több mint száznegyven kiállítás, népi iparművész cím és számos más szakmai díj birtokosa a kunszentmártoni Ország Lászlóné Dékány Katalin, aki évtizedek óta Európában páratlan módszerrel készíti egyedi ékszereit. A nagykunsági városban élő népművész természetes alapanyagokból, lószőrből és csontból alkot.

Katalin 1979-ben egy tiszakürti alkotótáborban ismerkedett meg Bodrogi Sándorral, aki a népművészet mestereként lószőrből karikákat és medálokat készített. Ismeretségük később kiváló emberi és munkakapcsolattá mélyült, melynek során a hölgy elsajátította a különleges technika alapjait.

A kunszentmártoni népi iparművész ékszereinek minden elemét hagyományos kézműves módszerrel, lószőrből készíti. Katalin munkáinak különleges alapanyaga az igavonásra nem használt állatok farokszőréből származik.

Három négy szálat az ujjunkra tekerünk, és egy határozott mozdulattal kirántjuk, a ló ezt nem veszi észre. Általában a tenyészmének farokszőre az erősebb és egyenletesebb vastagságú.

– meséli Ország Lászlóné.

A magyaron kívül más lószerető népek mesterei is készítenek szőrfonatokat, zablákat, hámokat, kötelet, valamint iparművészeti jellegű karkötőket szőrből, azonban a kunszentmártoni hölgy technikája eltér ezektől.

Szerte a világon páratlan a lószőr feldolgozás magyar díszítő módja, üreges, térbeli formákat kialakító, hurkolással készült ékszereket – eddigi ismereteink szerint – csak a magyar kézművesek készítenek. Egy ősi technikai elemet tartalmazó, mai kor igényének kielégítésére létrejött új típusú alkalmazásról van szó.

A művésznő fiatalon megérezte, fantáziáját és kreativitását leginkább az ékszerek világában képes kibontakoztatni. Évtizedek szakmai tapasztalata tükröződik látványos formákból megkonstruált lószőr ékszerremekein.

Az ékszereket rendszeresen, vagy alkalmakként használhatjuk, akár huzamosabb ideig. A férjem 6 évig használta a fehér gyűrűt, és az ékszer ma is ugyanolyan, mint készítésekor.

– említi.

Az alapok ismerete, kézügyesség, precizitás, fantázia és nagyon nagy kitartás kell ehhez az alkotómunkához. Gondoljunk bele, hogy az emberi hajszálnál alig vastagabb lószőrből kell apró hurkolással egy fülbevalót, vagy egy nyakláncot elkészíteni!

A célom, hogy minél több esztétikus darabot készítsek, amely mások számára is örömet szerez

– mondja.

Katalin nemcsak műveli, lelkesen tanítja is mesterségét, sok fiatalnak sikerült negyven év alatt az általa vezetett táborokban, képzéseken elsajátítani a különleges technikát.

Ország László, Katalin férje szintén népművész mester, látványos területen alkot, fehér hímzéseket készít, szakíróként is tevékeny. A közelmúltban jelent meg neje munkásságát részletesen bemutató „Lószőrből ékszer” című könyve, melynek terjesztésétől a házaspár azt reméli, egyre többen ismerhetik majd meg ezt a speciálisan magyar díszítőmódot, hiszen a könyvben rögzített tudás igazi hungarikum.

Kunszentmárton népi iparművész-házaspárja még sok évig szeretné az alkotómunkát végezni, és minél több fiatalt megtanítani az ősi kézműves mesterségekre. Kívánunk nekik ehhez jó egészséget és számos termékeny alkotó évet!

Kiemelt kép: Ország László