Július közepétől heteken át találkozhatunk az utak mellett játszadozó, valójában üzekedő őzekkel. Megkezdődött az őzek násza, és ilyenkor az egyébként szelíd és óvatos vadak veszélyérzete jelentősen lecsökken, sok esetben az utakra is kifutnak. Ebben az időszakban az intenzíven és kiszámíthatatlan irányban kergetőző állatok bármikor keresztezhetik az autóval közlekedők útját. Ennek következtében a vadbalesetek száma jellemzően megnő.
A balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik
Az országban évente elütött 5-6 ezer nagyvadból, több mint 4 ezer őz, mely balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik. Ilyenkor mindenhol felbukkanhatnak, nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon.
Közlekedésbiztonsági szempontból komoly veszélyt jelent az augusztus közepéig tartó párzási időszak, hiszen erdők, mezők és termőföldek mellett különösen szürkületkor és az esti, éjszakai órákban nőhet meg a számuk. A járművek vezetői, ha nem számítanak a vadállatok hirtelen megjelenésére az utakon, akár komoly balesetek részesei is lehetnek.
Jobb, ha nem megszokásból, hanem körültekintően és mérsékelt sebességgel közlekedünk
Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „vadon élő állatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége. Ilyen jelzőtábláknál – bár sebességkorlátozáshoz nincs kötve – érdemes lassabban közlekedni.
Jó tudni!
- Ebben az időszakban a különféle riasztók sem nyújtanak tökéletes biztonságot.
- Amennyiben vaddal ütközünk, feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel a vadelütés közúti balesetnek minősül. A helyszínelés jegyzőkönyve képezheti az alapját bármilyen további intézkedésnek.
- Jogi szempontból nem mindegy, hogy vadveszély táblával jelzett, vagy anélküli szakaszon történik-e a baleset. Miután 2015-ben a vadgazdálkodást veszélyes üzemnek minősítették, arra a Polgári Törvénykönyv vonatkozó része irányadó, mely a járműben, illetve a vadállományban okozott kárt is pontosan szabályozza.
- Fontos tudni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őz vadgazdálkodási értéke 50 ezertől akár 600 ezer forintig is terjedhet, kortól és nemtől függően. Az élő vad az állam tulajdona, az elejtett vagy elhullott vad pedig az illetékes vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Így az elütött vad elvitele jogszerűtlen.
- Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelenthet ilyen esetekben.
