3 csodás kastély Fejér megyében, amit érdemes meglátogatni ősszel

Ha hazai kastélyokról beszélünk, mindenkinek eszébe jut a páratlan szépségű, impozáns keszthelyi Festetics-kastély, melynek színes termeit rengetegen megcsodáltuk már, vagy az Esterházy-kastély, hazánk legnagyobb barokk stílusban épült létesítménye, ami szintén nagy kedvenc a kastélylátogatók között.

De említhetnénk a turai Schossberger-kastélyt is, ami éppen ebben az időszakban áll átfogó restauráció alatt, ezért az őszi szezonban nem látogatható, de hamarosan újult pompával fogadja majd a látogatókat, s ami néhány éve  Angelina Jolie-t is lenyűgözte, vagy a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt is, amely jelenleg átépítés miatt ugyan szintén nem látogatható, de párját ritkító impozáns épület, amit egyszer mindenkinek látnia kell.

Említésre méltó a Tiszadobon található romantikus-neogót Andrássy-kastély is, melyet állítólag Erzsébet magyar királyné tiszteletére építtetett Andrássy Gyula, de ezeken a gyönyörű épületeken kívül is megannyi kastély van az országban, amit érdemes meglátogatni és megtekinteni.

Fejér megye is számtalan csodaszép hellyel büszkélkedhet, ezek közül mutatunk be most hármat, melyeket ősszel egy kellemes délutáni séta keretében mindenképp érdemes megnézni.

Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély

A Károlyi-kastély egy, a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban Henrich Koch tervei alapján épült kastély Fehérvárcsurgón. A birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. A családfő később elzálogosította az épületet Károlyi Györgynek, ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Károlyiak kezébe került.

Az apa halála után 1877-ben a fiatalabb fiú, majd korai halála után bátyja, Károlyi Gyula örökölte a birtokot, amit a családnak 1944-ben el kellett hagynia. A háború alatt katonák használták, majd a második világháború után a kastélyt és birtokot államosították, ezt követően először üdülőként, majd gyermekotthonként üzemelt.

1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György kezdeményezésére elkezdődtek a felújítások. Jelenleg a kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni. Itt rendezik meg minden tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat is, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni.

Érdemes a kastély megtekintése után egy nagyot sétálni az épületet körülvevő 50 hektáros ősfás parkban is. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, lehet sétálni a tó körül, melyen kis fahidak ívelnek át. Egy pavilonban, vagy a tó partján lévő padok egyikén leülve el lehet merülni a madárdalban, vagy a vízen ringatózó vízililiomok szépségében.

Martonvásár – Brunszvik-kastély

Fejér megye barokk és neogót stílusban épült kastélya Magyarország egyik legismertebb főúri rezidenciája. Idősebb korompai Brunszvik Antal még Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot.

A kastély barokk kúriának épült az 1980-as évek közepén, majd Brunszvik Ferenc az 1820-as években klasszicista, később fia Brunszvik Géza 1872-1875 között neogót stílusban építtette át a kastélyt, aminek a Brunszvikok után még számtalan tulajdonosa volt, többek közt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta, és több jelentős átalakítást végzett rajta.

1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik és Beethoven emlékmúzeum működik falain belül.

És miért Beethoven?

1799-ben özvegy Brusznvik Antalné bárónő úgy döntött, ideje lányait férjhez adni, s ezért a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel a császárvárosba utazott. A bárónő ekkor kérte fel Beethovent, hogy tanítsa a lányokat zongorázni.

Beethoven véleménye a tanításról nem volt kedvező, azt vallotta, tanítson az, aki nem tud komponálni, a lányokkal mégis kivételt tett, részben Teréz tehetsége, részben Jozefin szépsége miatt. 16 napig tanította a lányokat, s ez idő alatt barátságot kötött bátyjukkal, Brunszvik Ferenccel is, aki később mecénása is lett.

Az elbeszélések szerint azonban nem csak a barátság volt az oka, ami miatt Beethoven többször is járt Martonvásáron. Bár konkrét bizonyíték nincs rá, csak Teréz utalásai egy naplóban, mégis gyanítható, hogy a zeneszerző lángra lobbant a fiatalabbik Brunszvik lány, Jozefin iránt, s érzései nem maradtak viszonzatlanok.

A szerelmesek állítólag többször is sétáltak a kastélyt körülvevő 70 hektáros kertben, amelyet Brunszvik Ferenc alakíttatott igazi romantikus angolkertté. Több egzotikus fafaj is megtalálható itt, mocsári ciprust, páfrány fenyőt, juhart és platánt is láthat, aki a parkban sétál, de van hárs, tulipánfa, szomorúfűz, amerikai szivarfa, balkáni vadgesztenye, kőris-éger láperdő, ligetek, mandulások is.

A parkban pedig Beethoven ül, és várja az arra sétálókat.

Dég – Festetics-kastély

Bár a dégi Festetics-kastély felújítási munkálatok miatt éppen zárva tart, és feltehetően csak 2020 tavaszától lesz majd újra látogatható, hatalmasat lehet az őszi napsütésben a kastély körül sétálni, hiszen Magyarország egyetlen általában látogatható klasszicista kastélyát az ország legnagyobb angolparkja veszi körül.

A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel a neves építészt, Pollack Mihályt bízta meg. Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.

A kastélyon több rendhagyó építészeti megoldás is látható: az ovális díszterem az egyik sarokban, és nem az épület központi részén kapott helyet, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet.

A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, ezután német hadikórház működött benne, az 1945-ös államosítás után pedig gyermekotthon kapott helyet benne 1996-ig.  Az épület eredeti berendezése sajnos nem ismert, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították vagy eltulajdonították.

A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként is szokták emlegetni, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.

Érdekesség, hogy az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló díszítőfestésekre bukkantak, ezek egy része ma megtekinthető.

A dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakítottak ki Magyarország legnagyobb angolkertje. A tájképi kert létrehozásának pontos időpontja nem ismert, viszont a Hasznos Mulatságok folyóirat már 1817-ben írt a parkról.
Halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között.

A park tavának szigetén áll egy vörös téglás, németalföldi stílusban épült ház, ami igazi kuriózum: a hollandi ház. 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték Festetics Pál idején. Földszintes része hajdanán tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló ammóniatartalmú levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották.

A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, ma egy fahídon átsétálva közelíthető meg. Az épület teljes rekonstrukciója szintén folyamatban van.

2017-ben amerikai film is forgott itt, Jennifer Lawrence főszereplésével készült Vörös verébben mindenki felfedezheti a kastélyt.

Kiemelt kép: Wikipedia/fm2Indafotó