Itt ülök csillámló sziklafalon – kezdődik a leghíresebb és a legszebbnek tartott magyar költemény egyike, József Attila Óda című verse. A csillámló sziklafal és a pár sorral később említésre kerülő Szinva patak egyértelművé teszi a költő viszonzatlan szerelmi történetének színhelyét: Lillafüred.
Az Óda keletkezési dátuma is arra utal, hogy József Attila nem véletlenül keveredett Budapestről a Hámori-tó partján épült lillafüredi Palotaszállóba: 1933-ban ugyanis itt rendezték az országos írótalálkozót, ahol a Nyugat színe-java felvonult. Az 1930-ban átadott neoreneszánsz stílusú nagyszálló addig jószerivel ügyvédeket, orvosokat, nagykereskedőket, igazgatókat és politikusokat fogadott, de ‘33 júniusában olyan nevek is felkerültek a vendéglistára az íróhét révén, mint József Attila, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső. A meghívottak között szerepelt Marton Márta művészettörténész is, aki néhány napig József Attila társaságát élvezte (a költő udvarolt neki), és aki a múzsája lett az Óda erejéig.
Nem ez az egyedüli Lillafüredhez köthető József Attila-vers. A költőt ugyanis a Babits Mihállyal való találkozás reménye hajtotta a lillafüredi írótalálkozóra, hogy megbékéljen vele és kiengesztelje a “magad emésztő, szikár alak”-ot. A bocsánatkérés szintén egy versben öltött testet, így az Óda mellett a Magad emésztő… is végérvényesen összefonódott Lillafüreddel.
A Meseautótól a Magyar vándorig
Az 1933-ason kívül még számos írótalálkozónak adott otthont a Palotaszálló, de József Attila – akinek 2005-ben a hotel függőkertjében szobrot állítottak – termékeny néhány napjának köszönhetően az elsőt tartják a legjelentősebb Lillafüredhez köthető irodalmi eseménynek. Azonban nem csak a literatúra tette fel Lillafüredet a magyar kultúra térképére.
Mivel a hatalmas büdzsével felépített és 1930-ban átadott Palotaszállót az akkori kormányzat széles körben ismertté szerette volna tenni, kiváló eszközként szolgált ehhez az, hogy filmekben jelenjen meg. És ez meg is valósult: a szálló a legtöbbször filmvászonra és képernyőre került Borsod megyei helyszínné vált.
Lillafüredre érkeznek például az 1934-ben bemutatott Meseautó hősei is, és a legendás filmben néhány közeli és távolabbi felvétel is látszik a Palotaszállóról. A klasszikus film – aminek nagy részét Budapesten forgatták – 2000-ben készült remake-jében kimaradt a lillafüredi szál, és a szerelmesek a fővároshoz közelebbi helyszínre, Visegrádra ruccannnak ki.
A Meseautó sikere ellenére Lillafüred nem vált a magyar filmművészet meghatározó helyszínévé, ennek ellenére még számos film kötődik a Hámori-tó partjához. Például az 1942-es Egér a palotában című zenés vígjáték, amiben a Meseautóhoz képest jóval jelentősebb szerepet kap a híres lillafüredi szálló és környezete. Huszárik Zoltán 1971-es Szindbádjának is van lillafüredi kötődése, igaz csak néhány másodpercnyi: Latinovits Zoltán és partnere, Nagy Anna egy röpke jelenet erejéig a Hámori-tavon korcsolyázik. A játékfilmek után 1974-ben bemutatott Utánam, srácok! című tévésorozat néhány része is Lillafüredhez kötődik, bár a részek túlnyomó többségét Miskolc különböző részein vették fel. A sorozattal egy időben a Különös vadászat című kémtörténetet feldolgozó film már igazi lillafüredi sztori: a film teljes második fele a Palotaszálló különféle részeit tárja elénk, sőt az épület tornyába is feljut a főszereplő, ahol csodás Bükkre néző panoráma fogadja.
A modern magyar filmgyártás alkotásai közül kettő említhető, ami Lillafüredi kötődésű: a 2004-ben bemutatott, értelemszerűen miskolci sztorit feldolgozó A miskolci Boniésklájd, aminek egyik jól beazonosítható helyszíne Lillafüred. Csakúgy, mint a szintén 2004-es Magyar vándor, ami a Meseautó palotaszállós jeleneteit idézi meg.
