Őrjeg, a Duna egykori hullámterének alig ismert kincse

A cikk szerint az Őrjeg szó eredete az etimológiai szótár szerint is ismeretlen, viszont mindig vadregényes, vizes, éppen ezért az év nagy részében járhatatlan területekre használták a helyi lakosok. Nem csoda, hiszen a víz itt mindig is a legmeghatározóbb ökológiai tényező volt és most is az. A vízrendezések és a Duna védműrendszerének megépítése előtt a folyó gyakran elöntötte. A lápvidéket körülvevő települések ezért tudatosan magasabb homokhátakra, löszpartokra épültek. Homokmégy és kisebb szállásai, valamint Császártöltés is ékes bizonyítékai ennek.

A természetvédelmi őrkerület-vezető azt írja, a terület a Duna-Tisza közi Homokhátság szinte észrevehetetlenül, fokozatos átmenettel válik lápvidékké. A keceli Bogárzónál már ne legyen kételyünk, elértük az Őrjeget. Itt a mélyebb részeken gyönyörű lápréteket, mocsárréteket csodálhatunk meg, tavasszal és kora nyáron virágzó, védett botanikai értékekkel: buglyos szegfű, hússzínű ujjaskosbor, szúnyoglábú bibircsvirág, mocsári kosbor és egy kisebb foltban vidrafű is megtalálható itt.

Érdemes bejárni a több mint 5 kilométer hosszú Rózsaberek Tanösvényt, ahol néhány kilátó is segít eligazodni a tájban.

Vörös-mocsár

Déli irányban a Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület peremén megfigyelhetjük a fokozatosan kiemelkedő magas löszpartot, amely az utolsó jégkorszakban, 30-40 ezer évvel ezelőtt jött létre. Itt rövid kitérővel a csupán 1 kilométer hosszú, de annál érdekesebb Natura Tanösvényen tehetünk egy sétát, amely a horgászati és rekreációs célra kialakított tőzegtavak élővilágát mutatja be.

Agócs Péter ajánlójában hozzáteszi, az 1990-ben védetté vált Vörös-mocsár Természetvédelmi Terület dús vegetációjú, alatta vastag tőzegréteg található. A fekete vizű tőzegtavak és a hozzájuk tartozó csatornahálózat őshonos halállománya egyedülálló a környéken, a vizek partján itt még gyakran láthatunk napozó mocsári teknőst, vagy tekergő vízisiklókat. Az összes alföldi kétéltűfaj előfordul, bár a mocsári béka mára már ritkán kerül szem elé.

A tavakban úszólápok, körben gyékényes-nádasok, ezt körülvevő zsombéksásosok, magassásrétek és még foltokban épen megmaradt, igen értékes kékperjés láprétek jellemzik. Ezek a gyepterületek elsősorban legeltetéssel hasznosulnak, elsősorban a Natura 2000 jelölő növényfajainak, a kúszó zeller és a kisfészkű aszat értékes állományainak megőrzése érdekében. Előfordul itt még a szibériai nőszirom, a kornistárnics, a réti iszalag, illetve ezekhez kötődő értékes állatfajok, így például a vérfű hangyaboglárka is.

A tőzegbányatavak madárvilága is különleges. Rengeteg nádi énekesmadár, valamint különböző, a nádasokban telepesen költő gémfajok fordulnak itt elő, mint például a nagy kócsag, kis kócsag, szürke gém és bakcsó. Az utóbbi évtizedben felbukkant ritka költőfaj a kis kárókatona. A tavak felszínén gyakran búbos vöcsök viszi hátán fiókáit vagy cigányrécék táplálkoznak, ősszel és tavasszal pedig vonuló vadrécék és vadludak számára fontos pihenő- és éjszakázóhely.

Ha a sűrűben mozgást észlelünk, és kellő türelmünk van a sokáig történő mozdulatlan megfigyeléshez, akár halászó vidrát, vagy vadászgató nyusztot, hermelint, esetleg a nagyon ritkán szem elé kerülő, óvatos vadmacskát is megpillanthatjuk.

Aki nyár végén, kora ősszel látogat ide, szem- és fültanúja lehet a gímszarvasok nászának, a hangzatos szarvasbőgésnek. Akár a 2020. szeptember 5-i szakvezetéses túránkhoz is lehet csatlakozni (információ és jelentkezés a weboldalunkon). Ekkor a bőgés mellett, különféle madárfajok hangját, de olykor-olykor a vadászni induló sakálcsaládok vonyítását is hallhatjuk.

Az Őrjegre 2020-ban országos figyelem is irányult, hiszen tavasszal itt alakult meg az ország 16. natúrparkja. A natúrpark létrehozásának lehetőségét a térségben természetközeli és ökológiai gazdálkodást folytató fiatal gazdálkodók vetették fel, akik az elmúlt években következetesen dolgoztak az Őrjeg gazdag természeti és táji örökségének megőrzéséért. Tevékenységük középpontjában a természetközeli gazdálkodás, azon belül is kiemelten a legeltetéses állattartás, mint tájművelési tevékenység népszerűsítése áll, amihez szervesen kapcsolódik a védett természeti értékek megőrzése és az egészséges helyi termékek előállítása.

A teljes kirándulásajánlót ide kattintva olvashatja el.