Virágzó vidékünk

Olyan, mint egy intenzívosztály, pedig sertéseknek építették, hogy jól érezzék magukat (x)

Akármilyen képtelenül hangzik, a klímavédelem, a hatékonyság és az állatjólét között lehet összhangot teremteni. Sőt érdemes – ezt mutatja a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. esete, ahol „luxuskörülmények” között nevelik a malacokat. A cél, hogy a beruházásokkal a top 25 százalékba kerüljenek.

Amikor úgy tűnik, hogy minden ellened van, emlékezz rá: a repülő is a széllel szemben száll fel, nem vele együtt.

– idézte évekkel ezelőtt egy előadásában Henry Fordot Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Akkoriban is hasonlóan válságos volt a helyzet, csak most a koronavírus miatt még kacifántosabb a világ, de az agrárszakember szerint a recept ugyanaz. A világban nagy változások mennek végbe, amihez alkalmazkodni kell, és ez lehetőséget jelent, újat lehet alkotni, előre lehet menni.

Rábapordányban, az egykori Szocializmusért tsz-ből kinőtt mezőgazdasági zrt.-nél amúgy is folyamatosan fejlesztenek. Olyan technológiákat alkalmaznak, ami a környezeti terhelést csökkenti, amiben jobban érzik magukat az állatok. Akkor a legjobb ugyanis a teljesítmény, jobban hasznosítja a tápanyagokat, jó a testtömeg-gyarapodása, jó a termékenysége, és sok utódot hoz világra az állat. Az intenzív tartási körülmények között ez adott, a megszületett kocánként 15 malacból 13-13,5-öt le tudnak választani, természetes körülmények között, egyszerűen rétre kicsapva 5-8 választási malaccal lehet számolni, akkora az elhullás. Az intenzív tartási körülmények között ennyivel jobb a túlélési esélye az állatoknak – vezette le Bóna Szabolcs a fejlesztések célját a sertéstartáson.

Ebbe a sorba illik, de talán a legkülönlegesebb a vírusmentes sertéstenyésztelep kiépítése, amihez fogható Magyarországon nincs, de egész Európában is legfeljebb 10 hasonlót találni.

Az ötlet még 2015-ben fogant meg, 2016-ban lett kész a koncepció: olyan épületet terveztek, ahol minél kevesebb dolgozóval minél nagyobb komfortban tartják az állatokat. Egy 4500 négyzetméteres speciális építményről van szó, aminek a szíve gyökere a légtechnika, a levegő hepaszűrőkön keresztül jut be az épületbe, ami biztosítja, hogy az állatok vírusmentes levegőhöz jussanak. Olyan lényegében, mint egy intenzívosztály – érzékeltette a csúcstechnológiát Bóna Szabolcs. A sertések egészségét számos vírus fenyegeti, ilyen például a levegőben terjedő PRRS, amely légzőszervi betegség, és komoly szaporasági problémát okoz. Ennek a kiszűrése, ezzel a betegség megakadályozása rendkívül fontos, amit nem kell magyarázni egy 850 darabos kocatelepen. A komplexum amúgy teljesen automatizált, nagy ventilátorok szívják át a levegőt a szűrőkön, majd nyomják be az épületbe túlnyomást hozva létre, ahogy azt a covidbiztos kórházi osztályokról olvastuk. A levegő tehát vírusszűrt, temperált, az etetés teljesen automatizált.  Utóbbinak köszönhetően az épületben a fiaztatótól a kocaszállásig mindössze 4 ember látja el a munkafolyamatokat. Ez sem utolsó mutató, hiszen manapság igen nehéz állatgondozót találni. Az állatok fülében chip van, a gondozó kezében okoseszköz, amely látja, hogy az állat hízott, fogyott, mennyi takarmányt használt fel, és ehhez igazítja a takarmányadagot.

Az ilyen módon optimalizált tartási körülmények nyomán elérik, hogy egészséges az állat, és ez azt is jelenti, hogy kevesebb gyógyszerre van szüksége. Különösen fontos ez a fogyasztók szempontjából: ha nem visznek be a hússal feleslegesen antibiotikumot a szervezetükbe, kisebb a veszélye a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának – említett egyet a beruházás hozta előnyök közül Bóna.

Megfizeti-e a piac az állatneveléshez biztosított luxuskörülményeket? – kérdeztük a vezérigazgatótól. Magyarországon még nem igazán, nagy keresztje az állattartásnak, hogy itt a fogyasztó azt veszi meg, ami 2 forinttal olcsóbb – fordította le Bóna Szabolcs, mit jelent praktikusan az, hogy igen árérzékenyek a vevők belföldön. A sertéstenyésztő nagyhatalomnak számító Dániában viszont már van piaca ennek a szegmensnek, az alacsony antibiotikummal nevelt állatok megkülönböztetésképpen külön sárga lapot kapnak.

A befektetés más módon azonban megtérül, hiszen a jobb tartási körülmények jobb tömeggyarapodást biztosítanak, és a megoldás nem mellékesen állatbarát is – emelte ki a vezérigazgató-tulajdonos a fejlesztés eredményét.

Azért kell fejleszteni, mert másképpen nem tudunk talpon maradni, és akkor tudunk talpon maradni, ha az adott tevékenységet illetően a világ top 25 százalékában vagyunk – mondta. A világ ugyanis egy nagy falu, ha a kukorica kilója 60 forint az USÁ-ban, akkor nálunk is annyi, és ebben a faluban versenyez mindenki. Nem mennyiségben, hanem naturális mutatók alapján kell a felső negyedbe kerülnünk, az számít, hogy 1 kilogramm húst mennyi takarmánnyal tudunk előállítani – magyarázta. Ma a top 25 százalékban 1 kiló élősertéshez kevesebb, mint 3 kiló takarmányt használnak fel, a magyarországi átlag ehhez képest 3,5 kiló felett van – érzékeltette, mekkora kihívást jelent az elitbe jutni.

Rábapordányban a beruházásokat 2015-ig zömmel uniós forrásból finanszírozták, a világraszóló, vírusmentes sertéstenyésztelep 1,5 milliárd forintos fejlesztése azonban már két bank konzorciuma által nyújtott hitelből valósult meg.

Az EU előírások nagyban meghatározzák a mozgásteret, torzított piac, hiszen jelentős támogatásokat nyújt a termelőknek, ugyanakkor előírja a zöldítést, és szabadkereskedelmi megállapodások révén rászabadítja a harmadik országok olcsó termékeit (mint amilyen a kivágott őserdők helyén telepített brazil szója) az uniós gazdálkodókra. Ezek a körülmények is az állandó technológiai fejlesztést ösztönzik, azt, hogy minél hatékonyabb legyen a termelés. Finanszírozás, banki háttér nélkül azonban ez nem megy – szögezte le Bóna Szabolcs. A CIB Bankkal egy évtizede zökkenőmentes a kapcsolatuk, 2010 óta folyamatosan részt vesz a pénzintézet a finanszírozásban. Bizonyára nem hátrány, hogy korábban, egy évtizedig Bóna Szabolcs maga is a CIB-nél dolgozott, és mezőgazdasági finanszírozással foglalkozott, tehát mindkét oldalt alaposan ismeri.

Hogy mivel tudják meggyőzni a bankot, hogy hitelezzen a mezőgazdasági vállalkozásnak? Nos, Bóna Szabolcs levezetése szerint a fedezet a költségcsökkentés, ami abból adódik, hogy a kibocsátás nő (a sertéstelep fejlesztésével például a kismalacok száma), nő a tömeggyarapodás, miközben a felhasznált takarmány mennyisége csökken. De akármilyen logikus a gondolatmenet, azért hozzátette: vékony jégen táncolunk, a piaci ár, a befektetett pénz és a megtérülés között kell egyensúlyozni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.