Kőszeg Magyarország nyugati határánál, a Kőszegi hegység lábánál fekszik, Budapesttől 260, Bécstől 110 kilométerre. A város gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.
Magyarország egyik leghangulatosabb kisvárosa egyedülálló történelmi belvárossal büszkélkedhet. Ebben az ékszerdobozban mindig van valami, amiért érdemes kinyitni. Felújított terei rengeteg látnivalót és érdekességet kínálnak az ide látogató turistáknak.
A királyi város címet már 1328-ban megkapta, melyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. A városban három kultúra keveredik: magyar, német és horvát. A németek a 200 évig tartó fennhatóság alatt települtek be, a horvátok pedig a török támadását követően.
Fő tér
Kőszeg főtere végleges formáját 1894-ben nyerte el, amikor Ludwig Schöne tervei alapján elkészült a Jézus Szíve templom, mely a város legmagasabb épülete. A tér másik jellegzetes épülete az Arany Strucc Hotel, mely az ország legrégebbi szállodája. A Fő téren találjuk még Magyarország egyik legkorábbi szentháromság szobrát, melyet a pestis leküzdésének emlékére emeltek 1713-ban.
Jurisics vár és tér
Kőszeg történelmi belvárosában található, nem messze a Jurisics tértől és a Fő tértől. Nevét a leghíresebb védőjéről Jurisics Miklósról kapta. Jelenlegi formáját az 1777-es tűzvész után nyerte el, ekkor védőműveinek nagyobb részét lebontották. A négy saroktornyos Jurisics vár legrégebbi része a 13. században épült, eredetileg gótikus stílusban, melyet később kibővítettek. A reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált.
Jézus Szíve templom – Kőszeg
Kőszeg legmagasabb épülete 1892 és 1894 között épült neogótikus stílusban az egykori Korona kávéház helyére. Tervezője a bécsi Ludwig Schöne volt. A templom tornya 57 méter magas, és 2 fia torony áll mellette.
Bármennyire is meglepő, a városban példamutató módon működnek a becsületkasszák, aminek nagy hagyománya van a városban és a környékén. Ezért is mondják sokszor, hogy Kőszeg a becsület városa, és erre a hagyományra a helyiek nagyon büszkék.
Az országban egyedülálló módon Kőszegen működnek az úgynevezett becsületkasszák. Ezek lényege, hogy a ház körül termesztett gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, az otthon készített süteményt az utcákra, kis „stokedlikre” – kis székre – kiteszik a tulajdonosaik és kis perselyt helyeznek termékeik mellé. Ezekbe vásárlás esetén a járókelők beledobják a szerintük megfelelő összeget. Nem illik fizetés nélkül távozni.
A becsületkasszának Kőszegen ennek évszázados hagyományai vannak, melyet mindenki tiszteletben tart. Az itt lakók és idelátogatók is tiszteletben tartják, és be is tartatják ezt az Alpokalján ismert, helyi vásárlási formát
Ősszel, a gesztenyeszezonban több helyen találkozhatunk becsületkasszákkal, többen gyűjtik az erdőben és így adják el. A gombaszezonban hasonlóképp értékesítik a gombákat is.
Az eredetéről nem sokat tudni, valószínűsíthető, hogy a templomi adománygyűjtő láda egyik önálló életre kelt változatáról van szó, s főleg Németalföldön, illetve Angliában fordult elő – olvasható a dobbantoprogram.hu portálon.
- Az úgynevezett „becsületesség doboz”, ahogy angolszász nyelvterületen a mai napig hívják, sokak fantáziáját mozgatta meg, így a 19. század vége felé, de még inkább a 20. század elejétől fogva mind több helyen találkozhatunk vele. Sikeressége abban rejlik, hogy az emberek egyrészt egyfajta játéknak tekintik, másrészt a közösségi érzést, az összetartozást és a segíteni akarást is szimbolizálja, harmadrészt pedig egy adott áruért vagy szolgáltatásért annyit fizethetnek, amennyit szerintük az ér. Talán éppen ezért nem véletlen, hogy azokban az országokban a legsikeresebb és legelterjedtebb, ahol a demokratikus értékeknek nagy hagyománya van (Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Svédország).
- A münsteri állatkert például téli látogatóinak a számát emelte becsületkasszás megoldásával: a belépőért mindenki annyit fizetett télen, amennyit csak akart. Még azzal együtt is, hogy akadtak, akik ingyen mentek be, az összforgalom (beleértve a szuvenírboltokat, a parkolót és a büfét) két és félszeresére nőtt.
- Meglepő lehet, de Közép- és Kelet-Európában is bevált a becsületkassza. Az egykori Szovjetunióban például a moszkvai és a leningrádi (ma Szentpétervár) buszokon nem volt ellenőr, a jegyeket a járatokon elhelyezett dobozból kellett kivenni, a pénzt pedig önként kellett bedobni. Külön érdekesség, hogy a jegyet akkor is ki lehetett venni – akár többet is –, ha egyáltalán nem fizetett érte az ember, de az utasok árgus szemekkel figyelték, ki mit csinál, így a bliccelést mindenki kétszer meggondolta.
- Időben és térben is közelebbi példa a prágai Nagy Lebowski kávéház, ahol nincs ét- és itallap, a tulajdonos minden termékének beárazását a vevőkre bízta. Az elképzelés sikeresnek bizonyult: a Nagy Lebowski ma már Prága egyik legtrendibb és legforgalmasabb kávézója.
- Magyarországon nincs nagy hagyománya a becsületkasszának, de szerencsére az elmúlt évekből már van példa arra, hogy nálunk is sikeres lehet.
