Virágzó vidékünk

Gyenge eredményt hozott a zalai békanász

Wikipedia commons
Wikipedia commons

Véget ért a békanász az aranyoslapi tónál, a polgárőrök, akik felépítették, le is bontották a fóliakerítéseket – írta meg a Zaol.

Milyen jól jött volna a csapadék márciusban szegény varangyoknak, akik a szokásos időben a nagy szárazság miatt képtelenek voltak eljutni az Alsóerdő avarjából az aranyoslapi forrás tavához ívni. Közülük sok valószínűleg el sem indult, így az idén nem szaporodik

– mondta el a lapnak dr. Illyés Zoltán biológus, környezetvédelmi szakértő, a békamentő akció főszervezője, aki kiemelte, hogy a szárazság az oka, hogy a szokásosnál egy hónappal később kezdődött a békavándorlás, igaz akkor belehúztak, volt nap, amikor ezret is átvittek a vízhez.

Önkénteseinkkel, köztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zala Tájegység munkatársaival három hét alatt összesen 4811 békát szedtünk össze a fóliakerítések mentén és vittünk át a forgalmas közúton a tóhoz – így is négy százalék kikerülte az akadályt és az autók kereke alatt végezte

Kétezer kétéltűt dolguk végeztével vissza is vittek az erdőbe, a többi a saját lábán indult a szélrózsa minden irányába világot látni és majd ősszel vonul téli fedezékbe.

A biológus hozzátette, hogy az adataik valószínűleg nem pontosak, mert a fenti időszakban a népszerű kirándulóhelyen tartózkodók közül többen beálltak önkéntes békafuvarozónak, csak sajnos az átvitt állatok számát nem közölték a környezetvédőkkel.

A statisztika szerint a békák többsége ezúttal is barna varangy (Bufo bufo) volt, amely képes kilométereket gyalogolni a tóhoz, melyben maga is felcseperedett – a szakemberek körében sem pontosan ismert, mi vezérli őket vissza a szülőtavukhoz.

Olvasói sztorik