Több mint 60 éve áll egy igazi oázis a nagyhegyesi Kráter-tó, de a tengerszemre hasonlító kis horgásztó története katasztrófával indult.
Nagyhegyes egykor az alföldi földgázkitermelés egyik központja volt. A település honlapja szerint az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek „melléktermékeként” vált világhírűvé a 73 Celsius-fokos termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959. januárjában a Nagyhegyes Hajdúszoboszló közötti kút mélyítésével tárták fel a 30 milliárd köbméteres hajdúszoboszlói gázmezőt.
A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án történt. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100 méteres lángoszlopa a 20 km-re lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A hat napig nagy nyomással feltörő gáz egy közel 150 méter átmérőjű kráter vájt a földbe és hordalékaként egy 12 méteres földsáncot emelt maga köré, elfojtva önmagát.
A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas kb. 5 méter mély tavacska keletkezett. Nagy versenyeket nem tudnak rendezni, ahhoz kicsi a vízfelület, de szívesen látják azokat, akik ezen a nem mindennapi helyen szeretnék kipróbálni a horgászszerencséjüket.
A tavat körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
