A korábban kevésbé ismert Medves-fennsík egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kirándulók és túrázók körében. A környéken látványos bazaltcsúcsok, vár, zömében bükk és fenyőerdő, a zöld ezer árnyalata, hegyi tó és források – mondhatnánk azt is, hogy minden szinten szinte minden.
A Medves vidéke Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán. Főbb kiemelkedései között szerepel a 625 méter magas Salgó vára és Boszorkány-kő (Kis-Salgó) A vár fennmaradt maradványaiból következtetve a kutatók szerint a vár eredetileg három részre oszlott. A felső vár a kiemelkedő szikla tetején állt. A hosszan elnyúló középső vár körülvette a felső várat is. Az alsó vár helyét mára már csak az északnyugati oldalon fennmaradt néhány falmaradvány jelzi.
A várból tökéletes a kilátás, főleg Salgótarján és a Karancs felé, de a 625 méter magasan meredező toronyból teljes körpanoráma élvezhető. Tiszta időben dél felé a Mátra vonulatai, északi irányban pedig akár a Magas-Tátra csúcsai is felismerhetők. Jól látszik északra a magyar-szlovák határ mellett álló Somoskő vára is.
A várromot felkereste Petőfi Sándor is 1845. június 11-én, ennek állít emléket a vár bejáratánál található emléktábla. A költő az alábbi sorokat írta:
Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.
A Boszorkány-kőnek keresztelt különös formájú szikla a Salgói vártól pár száz méterre helyezkedik el, Kis Salgónak is nevezik, és geológiai tanösvény vezet odáig. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. A szikla gerincének keleti oldala majdnem függőleges. A Salgói vár is óriási bazalttömbökön áll, és a Boszorkány-kő csúcsa is egy rétegesen lekopott bazaltcsúcs. A kilátás szintén 360 fokos, egyszerűen bámulatos.
Szél-Pongrác Gergő, Naturepaw oldalán számolt be arról, hogy 3 legenda is fűződik a Boszorkánykőhöz, és ha már a panorámával tűzdelt helyszínen járt, így ő is megörökítette a nem mindennapi látványt.
1. Az egyik legenda szerint annak idején minden tavasszal itt gyűltek össze a környékbeli (kifejezetten fekete mágiát űző) boszorkányok tanácskozni. A tavaszi teliholdas időszakokban megtárgyalták, hogy milyen ármánykodásokkal keserítsék a helyiek életét, valamint többféle fekete mágiával kapcsolatos rituálét hajtottak végre. Abban az időben a környéken lakó emberek messze elkerülték a helyet. Egyesek szerint még a mai napig történnek megmagyarázhatatlan dolgok a Boszorkány-kő körüli erdőben.
2. Egy másik monda szerint az inkvizíció alatt ezen a helyen zajlott a boszorkányperek egyik fő momentuma. Amikor a boszorkány bebizonyíthatta, hogy ő valójában nem is az, azzal, hogy meghal, vagyis a boszorkánysággal megvádolt személyt vagy lelökték valami magas helyről, vagy nehéz súlyokkal a lábán vízbe dobták. Ha valami csoda folytán túlélte, akkor azon nyomban bizonyosságot nyert az inkvizítorok számára, hogy tényleg boszorkánnyal van dolguk és vitték is megégetni. Ha meghalt, akkor egyszerűen csak nyugtázták, hogy szerencsére mégsem volt boszorkány és megmenekült a lelke.
Tehát azokat, akiket boszorkánysággal vádoltak meg, innen lökték a mélybe. Magyarországon az első boszorkányper egy kódex szerint az 1227-ben volt, az utolsó pedig 1756-ban, annak ellenére, hogy 1755.-ben Mária Terézia betiltotta.
3. A harmadik elképzelés szerint egy szerelmes pár szomorú történetének a helyszíne. A pár nő tagját boszorkánysággal vádolták meg és lelökték a sziklaoromról, amit természetesen nem élt túl. A férfi bánatában utána vetette magát.
Akárhogyan is történt, az elénk táruló panoráma miatt mindenképp megéri felmenni Boszorkány-kőre, mert itt állva Salgó vára is tökéletesen kivehető.
